A magyar autósok majdnem kétharmada, 58-59 százaléka stresszel a türelmetlen, agresszív vagy szabálytalanul vezető sofőrök miatt, ez a stressz leggyakoribb forrása az utakon - derül ki a Cristo autós alkalmazás legfrissebb - Pulzus Kutató - bevonásával készített reprezentatív kutatásból. 

Az utak rossz minősége a sofőrök 37 százalékát bosszantja, ezt követi azonos arányban, 34-34 százalékkal a dugók és az utakon szabálytalanul közlekedő e-rolleresek, kerékpárosok vagy éppen gyalogosok.

Majdnem minden harmadik autósnak fejfájást okozt parkolóhelyek hiánya (28 százalék), a nem a vezetésre figyelő - például telefonáló - autósokkal pedig 27 százalékuknak van problémája. A válaszadó autósok különféle technikákat alkalmaznak a stressz leküzdésére. Az agresszív, szabálytalankodó autósoktól 43 százalékuk távolságot tart, emellett nagyjából hasonló - 41 százalékos  - arányban vannak azok, akik igyekeznek fokozottabban figyelni. A megkérdezettek valamivel több mint harmada pedig az útja megtervezésével próbál felkészülni a stresszes helyzetekre. Sokan, nagyjából minden harmadik autós zene-, illetve rádió- vagy podcast-hallgatással igyekszik kikapcsolni, a megkérdezettek ötöde pedig egyszerűen kiabál vagy káromkodik.

Dr. Karap Gergő szakpszichológus, igazságügyi szakértő a kutatás eredményeit kommentálva azt mondta: 

A stressz hatása alatt könnyebben felkapjuk a vizet, türelmetlenebbek vagyunk. Ebből adódóan hajlamosabbak vagyunk rosszabb döntéseket hozni, hibázni a helyzetek megítélésében; nagyon gyakori például, hogy kapásból ellenünk irányuló szándékot feltételezünk a bennünket akadályozó másik jármű vezetőjéről.

 

Szerinte a legfontosabb, hogy ilyenkor vezetés közben legyünk tudatosak, önreflektívek, és lássuk magunkat néha a másik közlekedő szemével is. Fogadjuk el, hogy a stressz létezik, hatást gyakorol a vezetésre, mert ha ennek tudatában vagyunk, lényegesen könnyebb tenni is ellene. A vezetés közbeni stressz leküzdését, illetve a tudatosság, az önreflektív pozíció megőrzését segítheti Karap Gergő szerint, ha egyszerűen belegondolunk: milyen következményekkel járhat egyetlen, stresszes állapotban elvétett manőver. A szabálytalanság kockázata pedig lényegesen nagyobb stresszes állapotban: a kutatásában megkérdezett autósok 15 százaléka hajt végre saját bevállalása szerint kockázatosabb manővereket, ha stresszes, és ugyanennyien vannak, akik hirtelen gyorsítanak vagy fékeznek.