Az idei második negyedévben - éves összevetésben - 11 százalékkal nőtt a forgalom, közben 8,6 százalékkal 4057-re nőtt személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma - derül ki a KSH friss adataiból

A gyorshajtás a legnagyobb probléma

A halálos balesetek száma 6,6, a súlyos sérüléseseké 9,6, a könnyű sérüléssel járóké 8,3 százalékkal emelkedett. 129-en haltak meg, 1339-en szenvedtek súlyos, illetve 3983-an könnyű sérülést, az egy évvel korábbinál 13, 9, illetve 10 százalékkal többen. 

A balesetek 94 százalékáért a járművezetők voltak felelősek. Ezeken belül a leggyakoribb ok (29 százalék) továbbra is a sebesség nem megfelelő alkalmazása volt, amelyet az elsőbbség meg nem adása követett (26 százalékkal). Az előző év azonos időszakához képest emelkedett a személygépkocsik (+11 százalék) és a segédmotoros-kerékpárosok (+12 százalék) által okozott balesetek száma. Az idei második negyedévében 3,3 százalékkal kevesebb volt az ittasan okozott baleset, mint egy évvel korábban, de így is az összes baleset 8 százalékát adták. 

Melyik a legveszélyesebb sztráda? 

Az autópályákon 46 százalékkal több, összesen 162 baleset történt, ezen belül 3-ról 10-re nőtt a halálos kimenetelűek száma, de a könnyű sérüléses és a súlyos sérüléssel járók esetében is számottevő volt a növekedés (49, illetve 26 százalék).

A száz kilométernél hosszabb autópályákon száz kilométerre átlagosan 14,1 baleset jutott. Fajlagosan a legtöbb baleset - 21,7 - az M5-ösön történt, a legkevesebb - 4 baleset - pedig az M6-oson volt.