Az étkezés során a különböző ásványi anyagok és vitaminok mellett tanulmányok sora szerint műanyagot is vesz magához a legtöbb ember. A szakemberek ugyanis már rengeteg helyen találtak mikroműanyagokat - vagyis 5 milliméternél kisebb műanyagdarabokat vagy -rostokat – így többek között a teában, sóban, algában, tejben, a tenger gyümölcseiben, de a sörben és a vízben is. Arról már korábban írt a Buksza (a Napi.hu szerkesztőségi blogja),hogy éves szinten 90 ezer darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt. Ezek a szennyezőanyagok mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve a vizeinken át egészen a talajig, és az is bizonyos, hogy egyre nagyobb mértékű egészségügyi, valamint környezeti kockázatot jelentenek.

Mennyire veszélyes?

QP | Quality Placement

Ugyanakkor azt, hogy mennyire károsak az emberi szervezetre a mikroműanyagok, még nem igazán tudni Mark Taylor, a Sydneyben található Macquarie University professzora szerint -  írja a brit The Guardian. Apró műanyagdarabok ugyanis nemcsak az ételekben vannak, Macquarie kutatói mintát vettek a levegőben szálló porból a lakásokban, és a por 40 százaléka szintén műanyag volt. A mikroműanyagok pedig egyértelműen bejutnak az emberi szervezetbe, hiszen még a székletben is megtalálták.

Mark Taylor szerint azonban egyelőre túlzás lenne azt mondani, hogy bizonyítható hatással van az egészségre a mikroműanyagok bevitele, de ez nem jelenti azt, hogy jövőbeni vizsgálatok nem találnak problémákat. Szerinte az lenne a legészszerűbb, ha az emberek csökkentenék a műanyagok mennyiségét otthonukban, ahol ez lehetséges. 

Számít a mennyiség

Ian Musgrave professzor, a University of Adelaide toxikológusa pedig arról beszélt, nehéz megmondani, a mikroműanyagok károsak-e az emberi szervezetre. Hiszen számos más anyagnak van kitéve a szervezet. Azonban a mennyiség ebben az esetben is fontos, amíg valaki olyan élelmiszereket fogyaszt, amelyekben kis mennyiségben található műanyag, addig azok nem szívódnak fel. Egereken például már vizsgálták a mikroműanyagok hatását, és tudósok arra a következtetésre jutottak, ha a dózis elég magas, akkor befolyásolhatja az egerek szaporodását is. Azonban attól, hogy egyelőre nem tudják kimutatni az emberi szervezetre gyakorolt károkat, amelyeket a műanyagok okozhatnak, még foglalkozni kell a kérdéssel.

A Food Standards ausztrál élelmiszerbiztonsági kérdésekkel foglalkozó kormányzati szerv közleménye szerint a tudósok és a nagyközönség egyaránt folyamatosan érdeklődik az élelmiszerekben található mikroműanyagok lehetséges egészségügyi hatásai iránt.

A mikroműanyagoknak való kitettségre, és az egészségügyi kockázatokra vonatkozó tudományos bizonyítékok folyamatosan fejlődnek, azonban jelenlegi álláspontjuk az, hogy az élelmiszerlánc műanyagszennyeződése nem valószínű, hogy közvetlen egészségügyi kockázatot jelentene a fogyasztók számára.