A koronavírus (SARS-CoV-2) okozta járvány felfordulást okozott a mindennapokban, egyúttal fókuszba állította az egészséget. A járványszakértők számtalanszor elmondták, hogy a legveszélyeztetettebbek az idősek, emellett az elhízás és a cukorbetegség is nagyobb kockázatot jelent a vírus okozta betegség (Covid-19) szempontjából. Utóbbi két kockázati faktor miatt is érdemes rendet csinálni a tejeknél. Elsősorban a zsírtartalom területén, erről később részletesebben szó lesz, ahogy az árakról is.

Mire jó? Mennyi lehet? Mennyit kellene?

QP | Quality Placement

Az interneten sok információ elérhető, hogy a tejfogyasztás egészséges-e illetve, hogy a különböző zsírosságú tejek közül melyiket érdemes vásárolni. Igazságot itt sem lehet tenni, mert nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a kérdés megválaszolásához, ráadásul van egy szubjektív elem, azaz, hogy kinek melyik ízlik.

Az mindenesetre biztos, hogy a tej a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz - fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat és ásványi anyagokat - , sőt az egyik legfontosabb tápanyaga a kalcium. A felnőtt szervezetben a csonttömeg 25-30 éves korra kialakul, de a csontsűrűség megőrzése érdekében fontos a kalcium bevitele. Ennek ellenére sokan nem fogyasztják vagy csak megszokásból, intolerancia miatt, esetleg elvi okokból, mint a vegán életmód követői. Pedig a felnőttek javasolt napi mennyisége csak fél liter lenne a dietetikusok szerint.

Persze nem lehet bödönszám vedelni a tejet, legalábbis sokan nem képesek erre, ugyanis az emberiségnek csak kisebb része, 20-30 százaléka rendelkezik azzal a képességgel, hogy a kisgyermekkor után is képes tejcukrot (a laktózt) a vékonybél által termelt enzim, a laktáz segítségével lebontani, megemészteni. Ez teszi lehetővé az akár nagyobb mértékű tejfogyasztást. A laktózintoleráns embereknél a laktóz emésztetlenül jut a vastagbelekbe, ahol a bélbaktériumok "emésztik" meg, de ez a folyamat fájdalmas puffadást, görcsöket és hasmenést vált ki.

A magyarországi tejfogyasztás ugyan emelkedőben van, még bőven elmarad az uniós átlagtól. Erről Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója idén februárban a Hellovidék.hu-nak azt mondta: A magyar lakosság tej- és tejtermék fogyasztása - tejegyenértékben mérve - az uniós átlag (250 kg) alatti, 165 kg körül mozog egy főre vetítve. Ezen belül fogyasztói folyadéktejből 54-55 litert fogyasztott el átlagosan egy fő 2018-ban, savanyított tejtermékből (joghurt, kefir, tejföl) pedig 13-14 litert. A sajt és túró fogyasztás együtt 7,9 kg volt fejenként, míg vajból és vajkrémből 1,2 kiló fogyott. A korábbi évekhez képest ezek a számok kismértékű emelkedést mutatnak, de még mindig elmaradnak az Európai Unió jelenlegi átlagfogyasztásától. A fogyasztói folyadéktej esetében a hazai fogyasztás elmaradás alapvetően nem is számottevő az uniós fogyasztáshoz képest, a feldolgozott, magas hozzáadott értékkel bíró tejtermékek fogyasztása ugyanakkor hazánkban jóval alacsonyabb.

A boltok polcain sokféle tej található: 0,1 százalékos zsírtartalmúak, 1,5 százalékosak, a 2,8 százalékosak és a 3,5-3,6 százalékosok. Utóbbiakat hívják teljes tejnek. A tej döntő része, nagyjából 88 százaléka víz és körülbelül 12 százalékban úgynevezett oldott anyagot tartalmaz, utóbbit hívjuk szárazanyag-tartalomnak. Összességében pedig a zsírtartalom adja a tej tápértékét. A százalékos zsírtartalom úgy jön ki, hogy a gyártók a 3-4 százalékos zsírtartalmú nyers tehéntejet lefölözik, kiveszik belőle a zsírt, majd a kívánt zsírtartalom eléréséig tejszínnel visszadúsítják. (A nyers tejből kinyert zsírt más tejtermékekhez, például sajtokhoz használják fel a gyártók.)

A tej zsírtartalma pedig azt fejezi ki, hogy 100 gramm tej mennyi tejzsírt tartalmaz. "A tej vitamintartalmának jelentős része zsírban oldódó anyag, ezért meghatározó a zsírtartalom a tejnél, emiatt az alacsonyabb zsírtartalmú tejek vitamin- és tápértéktartalma kisebb lesz" - mondta korábban Szigeti Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling szakértője a Bukszának (a Napi.hu szerkesztőségi blogjának). Mindez azért fontos, mert sokan úgy hiszik, hogy a 0,1 vagy 1,5 százalékos tejet felvizezik, de valójában nem erről van szó, csak a zsírtartalommal variálnak.

Mennyiért?

Adódik a kérdés, melyik zsírtartalmú terméket érdemes választani akár a gyerekeknek, akár a felnőtteknek. A járványhelyzet miatt új szokások alakulhatnak ki a családokban és újabb szempontok válnak fontossá az eddigiekhez képest. Az egyik ilyen szempont lehet az ár.

Az alacsonyabb zsírtartalmú tejek ára is alacsonyabb. A hivatalos KSH-adatok szerint a literes 2,8 százalékos zsírtartalmú tej 8 százalékkal, 20 forinttal kerül többe, mint a 1,5 százalékos társa, előbbi 264 forintba került októberben, utóbbi 244 pedig forintba. A Mindenár.hu élelmiszerár-összehasonlító oldal szerint a legolcsóbb 1,5 százalékos - tartós - tejek ára jellemzően 160 forint körül alakul, a 2,8 százalékosakból el lehet csípni egy-egy akcióban 180 forintosakat is, de a 200 forint és az azt meghaladó ár inkább jellemző.

Rózsás Mónika, az egyik legnagyobb tejfeldolgozó, az Alföldi Tej ügyvezető igazgatója tavaly kérdésünkre azt mondta: Elsősorban az alacsonyabb ár miatt a 1,5 százalékos tejek masszív piaci részesedéssel rendelkeznek, az Alföldi Tej adatai szerint a forgalom 60 százalékát adják. A 2,8 százalékos tejeknek 30 százalékos szelet jut a tejtortából, a 3,5 százalékosak részesedése pedig 10 százalékos. Arra a kérdésre, hogy van-e elmozdulás a magasabb zsírtartalmú tejek felé, Rózsás Mónika akkor hozzátette azt  is: "Az Alföldi Tej tapasztalata szerint az elmúlt néhány évben átrendeződés figyelhető meg a tejek értékesítésében: emelkedik a 2,8 százalékos és a 3,5 százalékos tejek értékesítése. A magasabb zsírtartalmú tejek értékesítésének növekedése főleg a diszkontokban és egyes hipermarketláncoknál figyelhető meg, ott ahol nem nagy az árkülönbség az egyes zsírtartalmú tejek között.

A tudomány pedig a magasabb zsírtartalmú tejek mellett van, legalábbis az eddig megjelent kutatások szerint. Egy 2016-ban megjelent felmérés szerint például a zsírszegény tejet fogyasztók könnyebben lesznek cukorbetegek. Ezért jobb a magasabb zsírtartalmú, teljes tejet inni. A kutatók 15 éven keresztül vizsgálták 3333 felnőtt vérét, ebből pedig kiderül, hogy a teljes (nagyobb) zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztóknál 46 százalékkal alacsonyabb a cukorbetegség kockázata. A zsírszegény tej ráadásul kevésbé "laktat", mint a zsírosabb társai, tehát utóbbiak jobban csökkentik az éhségérzetet.

Az Orvostovábbképző Szemle Online (OTSZ Online) idén nyáron idézett egy másik, nagyszabású kutatást, amely szintén arra jutott, hogy a tejtermékek fogyasztása csökkentheti a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ráadásul a teljes - azaz magasabb zsírtartalmú tej - fogyasztásánál kedvezőbb eredmények születtek, mint a sovány - alacsonyabb zsírtartalmú tej esetében. (A kutatás hátrányaként említették a szakemberek, hogy a felmérésben részt vevő emberek pontatlanul idézhették fel a tejfogyasztási szokásaikat. A kutatás készítői pedig jelezték, hogy szükség lesz a jövőben az eredmények megerősítésére.)

Melyik a finomabb?
Az árak a fenti árkörkép alapján tehát különbözőek, a tudomány pedig a magasabb zsírtartalmú tejeket ajánlja inkább, mindezek azonban mellékessé válhatnak. Bár a vásárlói szokásokat megváltoztatta a gazdasági helyzet, ám az valószínűtlen, hogy például a tejfogyasztási szokások ennek mentén is változhatnak.

Egy kétgyermekes anya erről a Bukszának azt mondta, hogy tisztában van azzal, hogy a teljes tej, azaz a 3,6 százalékos a legjobb, de egyszerűen a gyerekeknek jobban ízlik a 2,8 százalékos, ezért az kerül az asztalra. Bár ahogy az előbbi "árkörképből" látható, a különböző zsírtartalmú tejek íze és fogyasztása nagyon eltér. Tehát vannak, akiknek egyszerűen jobban ízlik az alacsonyabb zsírtartalmú.