Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Akit már kétszer oltottak, az elkaphatja-e a koronavírust? – tették fel a kérdést a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosának az Inforádió Aréna című műsorában. Az interjút az Index szemlézte.

- Aki mindkét oltást (vagy egydózisú oltásnál az egyet) megkapta, az még ha meg is fertőződik, jóval gyengébb tüneteket tapasztal és kisebb eséllyel adja át a fertőzést másnak - válaszolta Szlávik János, aki azt is hangsúlyozta, hogy ilyesmi csak ritkán, elszórtan fordul elő. "Tehát nem azokkal kell foglalkoznunk, akiket beoltottak, hanem azokkal, akik nem vették fel az oltást. Drámai a különbség az oltatlanok és az oltást megkapó személyek között abban a tekintetben, hogy milyen gyakran kerülnek kórházba, illetve intenzív osztályra. Akár nyolcvan százalékkal is csökken az ilyen súlyos események előfordulása az első oltást követő három hétben" – mondta a szakember.

A főorvos azt is elmondta, hogy a gyermekek kisebb valószínűséggel fertőznek meg másokat. Ennek ellenére meggondolandó, hogy a 12-16 év közöttieket is beoltsák, "de 12 év alatt végképp nem érdemes beoltani a gyermekeket, hiszen egy tanulmány kimutatta, hogy szinte alig-alig fertőznek" – közölte az orvos.

Azt is oltani kell, aki megfertőződött

Szlávik János arról is beszélt, hogy aki elkapta a vírust, annak a gyógyulás után két-három hónappal ajánlott felvenni az oltást. „Aki megfertőződik, az ezzel szinte megkapta az első oltást”, mondta, hozzátéve, hogy ebben az esetben az ember védettsége „hihetetlen módon megemelkedik”.

A poszt Covid tünetei akár hosszú hónapokig elhúzódhatnak. (A SARS-fertőzés esetében voltak példák, amikor a gyógyulás után egy-két évvel is jelentkeztek a páciensnek utótünetei). Egy védőoltás felvételekor nagyon sok betegnek javulnak a poszt covidos tünetei – tette hozzá Szlávik János. Az embereknek már akkor is érdemes orvoshoz fordulniuk, ha csak apró, jelentéktelennek tűnő dolgokat észlelnek, mivel ezzel meggátolhatják, hogy súlyos utótünetek alakuljanak ki.

Még mindig nem tudjuk, pontosan meddig nyújtanak védettséget a vakcinák. Egyedül a Szputnyik oltásról mondták azt a készítői, hogy két évig véd - Szlávik szerint ez akár igaz is lehet.

Jó lenne a harmadik oltást már egy olyan vakcinából felvenni, amely nagyobb hatékonysággal bír a mutánsok ellen – tette hozzá a főorvos, arról beszélve, hogy a későbbiekben emlékeztető oltásokkal lehet majd visszahozni a védettséget.

A főorvos az antitestszint mérésének lehetőségéről is beszélt. Egyelőre még nincs egységesítve, hogyan mérik, ráadásul nemcsak ezek határozzák meg a védettséget, hanem a neutralizáló testek is. Ezért nem feltétlenül érdemes méregetni az antitestszintet – ismételte meg Szlávik János.

Ez a vírus még mindig nagyon veszélyes

Az utóbbi másfél évben „nagyon sokat tanultunk” a betegségről és kezeléséről, ezáltal egyre több esetben sikerül megakadályozni a súlyos tünetek kialakulását és az elhalálozást. Ennek ellenére ez a vírus még mindig nagyon veszélyes, és szinte az összes szervet meg tudja támadni – mondta Szlávik János.

Rendkívül véletlenszerű, hogy azok közül, akik elkapják a fertőzést, ki lesz súlyos beteg, és ki nem. Egyedül az oltással lehet védekezni a súlyos tünetek ellen – hangsúlyozta a főorvos.

A vírustól és a tünetektől – a tévhitek ellenére – a C-vitamin nem véd meg. Az időseknek viszont a D-vitamin valamelyest segíthet a betegség leküzdésében - tette hozzá Szlávik.