A korábbi gazdasági válságoktól eltérően az energiaválság miatt megemelkedett költségeket nem a fizetések visszafogásával ellensúlyozzák a munkáltatók. Ennek oka, hogy a munkaerőhiány továbbra is égető kérdés, a szakemberek pótlása pedig rendkívül költséges és nehéz feladat.

Éppen emiatt nem a béren kívüli juttatások emelésével növelik a dolgozók bevételét a vállalkozások.

A cafetéria ettől függetlenül jelen van a piacon, ám inkább ösztönzőként, valódi plusz juttatásként választják a cégek.

A vállalati arculat része lett a béren kívüli juttatás

A vállalkozások jelentős része már most is nyújt valamilyen munkabéren felüli juttatást a dolgozóinak. A megfelelően megválasztott juttatások kiemelhetik, a vállalkozás profiljához testre szabott juttatások megkülönböztethetik kiemelhetik a többi munkáltató közül a piacon, segíthetnek a munkaerő megtartásában és ösztönzésében is.

Ezek a juttatások továbbá segíthetik a vállalkozást

  • egyrészt a költségmegtakarítás elérésben is, kedvezményesen adható juttatási forma alkalmazásával;
  • másrészt különböző vállalati célok teljesülését támogatják

– hangsúlyozza Baranyi Gábor, a Deloitte Magyarország adóosztályának partnere.

Érdemes lehet tehát a jelenlegi helyzetben megvizsgálni, hogy van-e lehetőség új juttatási elemek bevezetésére vagy a meglévő juttatások átalakítására a fenti szempontok figyelembevételével.

Kedvező adózás mellett nyújtható juttatások

Egyes esetekben a juttatásokon keresztül kedvezőbb adóterhek mellett lehet értéket juttatni a munkavállalók részére, a jogalkotó ugyanis bizonyos juttatásoknál adózási kedvezményeket biztosít.

  • Adómentes juttatás: a juttatás költsége megegyezik a nettó értékkel. Idetartozik például óvodai-bölcsődei díj térítése, a kulturális szolgáltatásra vagy sportrendezvényre szóló belépők, a védőoltások és a járványügyi szűrővizsgálatok, a minimálbér értékéig. Az adómentes juttatások közé sorolható továbbá az otthoni munkavégzés támogatásához kapcsolódó, úgynevezett rezsiátalány is, a minimálbér 10 százalékáig.
  • Béren kívüli juttatás: idetartozik alapvetően a Széchenyi-pihenőkártya törvényben meghatározott keretösszegen belüli SZÉP kártya juttatás. A juttatás értékén 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adó merül fel, az utóbbi a munkáltatót terheli.
  • Egyes meghatározott juttatás: az adóalap a juttatás értékének 1,18-szorosa, melyen ugyancsak 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó merül fel, ami a munkáltatót terheli. Idetartozik például a SZÉP kártya esetében a kedvezményesen adózó értékhatárt meghaladó juttatás, a reprezentáció és üzleti ajándékok vagy a céges telefon magáncélú használata. De bizonyos feltételek fennállása esetén ide tartozhat a munkavállalók részére biztosított csoportos egészségbiztosítás is.

Hosszú távú ösztönző programok

A munkavállalói lojalitás növelésének módszerei közé tartoznak a munkavállalók részére biztosított különféle ösztönző programok.

Az ilyen ösztönző juttatások feltétele általában, hogy a munkavállaló egy jövőbeni időpontban még a cég alkalmazottja legyen.

Az ösztönző juttatások lehetnek rövid távúak, mint például az éves bónusz és a prémium, valamint hosszú távúak, például a 2-3 éves részvényjuttatási programok.