A kínai akkumulátorgyártó cég, a CATL egy szűk körű sajtóeseményen ismertette elképzeléseit. Tőzsdei vállalatként nem publikus információkat csak igen óvatosan fogalmazhatott meg, és a foglalkoztató kérdésre nem tudott számszerű választ adni. A CATL minden kért adatot megadott a magyar államnak, amely most az Európai Bizottságnál igyekszik jóváhagyatni a támogatásokat. A pontos számok a brüsszeli döntés után lesznek publikusak – írja a Telex.

A 2011-ben alapított Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) központja a kínai Ningtö városban található, emellett 13 gyárral rendelkezik világszerte, mintegy 120 ezer embert foglalkoztat. 

A magántulajdonú kínai cég tavaly 37 százalékos piaci részesedést ért el az elektromosautó-akkumulátorgyártás területén, így az akkumulátoripar legnagyobb szereplőjévé vált.

Debrecenbe tervezett cella- és modulgyára is elektromos autókhoz szükséges eszközöket gyárt, a cég másik nagy területe, a naperőművekhez kapcsolódó energiatároló, de a magyar cég ebben az iparágban nem lesz érdekelt.

Még csak nem is összeszerelő üzem lesz a debreceni

CATL elárulta, hogy Debrecenben nem akkumulátor-összeszerelő üzemet létesít, az például a szomszédos BMW gyárában, illetve más elektromos autókat gyártó megrendelőknél működik majd, a kulcsalkatrészek végső összeszerelését ugyanis egyes autóipari cégek szeretik maguknál tartani.

A kínai vállalat az ellátási lánc eggyel korábbi fázisában a legfontosabb, energiatárolásra szolgáló részegységeket, cellákat fogja gyártani, amelyeket modulokba, majd egységekbe csoportosítanak az akkumulátor-összeszerelő üzem részére.

A CATL tavaly augusztusban jelentette be 7,34 milliárd euró (3000 milliárd forint) költségvetésű magyarországi beruházását, amelynek részeként a vállalat második európai gyára épül fel a németországi után. Az eddig mélyépítési munkákra (földmunka, alapozás, cölöpözés) megvoltak az engedélyei a cégnek, ez a fajta tereprendezés áprilisra érhet véget.

Most ugrik a kínai majom a vízbe

A jóval összetettebb magasépítési munka ezt követően indulhat, amihez két engedélye van meg eddig a cégnek. Az egyik a Seveso iparbiztonsági, a másik pedig az IPPC egységes környezethasználati engedély. Utóbbit különböző keresetekkel többen is megtámadtak, ilyenkor nem azt a hatóságot perlik, amely kiadta az ominózus engedélyeket.

A CATL a tervek szerint idén júliusban már építkezik, jövőre már próbaüzemet tart, és 2025-ben megindulhat a tömeggyártás. A próbaüzem ideje alatt sok kínai munkatárs is érkezhet majd Debrecenbe a központból, hogy az üzemeltetést segítsék, de a későbbiekben a CATL döntően magyarokkal és Debrecen környéki munkavállalókkal szeretné ellátni az üzemet.

A gyár hatalmas vízigénye került a támadások középpontjába az elmúlt időszakban. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője elmondta: az első fázisban a gyárnak napi 3378 köbméter vízigénye lesz. A víz részben hűtésre, részben tűzivíz tárolására, részben a száraz és tiszta tér kialakításához kell. Ha mind a három fázis elkészül, már 10 ezer köbméter lesz a napi vízigény, és a jelentkező egyenetlenségek miatt a biztonságos ellátáshoz egy napi 18 ezer köbméter áteresztésű kapacitású csővezetéket kell kiépíteni.

A felhasznált víz 70 százalékban lehet szürkevíz (azaz tisztított szennyvíz), 30 százalékban pedig ivóvíz.

Az energiaigény a következőképpen alakul: az első fázisban 80 MW-os átlagfogyasztás prognosztizálható, a három fázis elkészülte után pedig 300 MW a tervezett maximális fogyasztás. Tíz párhuzamos tárgyalás zajlik megújuló projektekről, ami lehet saját nappark vagy PPA-konstrukció, de minden épületet nappanelekkel is lefednek, ami majd 18 MW saját kapacitást tesz lehetővé.

Az európai piacnak az elektromobilitásra történő áttérés miatt fontos az akkumulátor, az iparágban nagyon drága a fajlagos szállítás, ezért érdemes közel lenni a felhasználókhoz. Magyarországon sok az autóipari szereplő, és közel vannak a vevők is. Négy olyan szempont is elhangzott, ahol a magyar állam tud infrastruktúrával segíteni, ezek a víz, az energia, a közút és a vasút. Utóbbiak kapcsán az M35 autópálya közelsége, illetve a készülő Debrecen– Nagyvárad vonal konkrétan is elhangzott.