Az érintésmentesség évtizedek óta jelen van az európai mindennapokban, a járványidőszak azonban új tartalmat adott a régi fogalomnak: a relatív többségnek (46 százalék) ma már a covid jut először az eszébe róla – derül ki a Cetelem Körkép nevű, évente ismétlődő idén 14 uniós tagállamban, illetve az Egyesült Királyságban elvégzett felmérés válaszaiból. Magáról a szóról Európa szinte valamennyi országában a magányra asszociálnak az emberek; az egyetlen kivétel Magyarország, ahol az első helyen a veszélyt társítják hozzá, ami szintén a vírus hatása.

Több megtakarítás, kevesebb költés

QP | Quality Placement

Európában a járványidőszak legjellemzőbb pénzügyi tendenciájának a fogyasztás csökkenése, illetve a megtakarítások növekedése tűnt a járványidőszakban. Megtakarítóvá váltak a korábban inkább költeni szerető olaszok, de jelentősen emelkedett a megtakarítási hajlam az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Belgiumban is. Bulgária, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország viszont az átlagosnál, sőt a 2020-ban tapasztaltnál is kisebb megtakarítási hajlamot mutat. A megtakarításainak növelésére idehaza az emberek 57 százaléka készül, ez valamivel az 54 százalékos uniós átlag felett, de jócskán a nyugati országok szintje alatt van.

A magyarok nagyobb arányban terveztek tavaly megtakarítani, mint amennyire valóban sikerült ezt megvalósítani, azonban a tendencia minden kétséget kizáróan a megtakarítás felé mutat. Vagyis tudatosabban kezelik pénzügyeinket. A teljes lezárás időszakát leszámítva az eladáshelyi kártyás fizetéseket nem annyira rendítette meg a járvány, míg az áruhitelezés az üzletetek nyitását követően növekedő tendencia után újra elérte a tavalyi szintet.

"Azt láttuk, hogy nőtt az aktivált kártyák aránya. Ugyanakkor a moratórium, azaz a törlesztések leállásának hatására a rendelkezésre álló szabad keret folyamatosan csökkent az év folyamán, ami egy idő után korlátozta a kártyahasználatot, és ez már az összesített számokban is tükröződik. A hitelkihelyezéseket nézve a tavalyi év után idén hónapról hónapra növekedés tapasztalható, és úgy prognosztizáljuk, hogy június-júliusra elérjük az egy évvel ezelőtti nagyságrendet, az év végén pedig erőteljesebb növekedéssel számolunk" - nyilatkozta Szabó Péter, a Cetelem Bank vezérigazgatója.

Kevesen akarnak költekezni

Európai összevetésben Magyarországon vannak szinte a legkevesebben (22 százalék) azok, akik növelni tervezik a költéseiket a következő 12 hónapban, egyedül Ausztriában (21 százalék) alacsonyabb ez az érték (az európai átlag 34 százalék). Hasonló hangulatot tükröznek a Cetelem Bank saját ügyfélkörében készült friss felmérések is.

A múlt év után idén is egyharmadnyian mondták azt, hogy megtapasztalták, hogyan tudják a személyes kiadásaikat csökkenteni, és tartósan visszafogni költéseiket. 2021-ben 13 százalék jelezte például, hogy lemond(ott) a nagyobb beruházásokról, 16 százalék pedig növelte a megtakarításait. Ugyanakkor, miközben egy éve még 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem fog változtatni a fizetési és vásárlási szokásain, az idei válaszok alapján csak 29 százaléknak sikerült ezt tartania. Ugyanilyen látványos változás, hogy a megkérdezettek 28 százaléka csak a saját (meglévő) pénzét hajlandó elkölteni – ezt tavaly csak feleennyien tervezték.

Hazánk válaszadói más területeken is kilógnak a sorból. A saját általános helyzetüket tavaly egy 10 fokozatú skálán átlagosan 4,9-re, idén már csak 4,4-re értékelték – ez (Bulgáriával holtversenyben) a legalacsonyabb érték a mezőnyben, és (Svédország után) a második legnagyobb visszaesés egy év alatt.

Óvatos fogyasztói optimizmus

Óvatos optimizmusra utal, hogy a 2020-as 50 helyett már csak 46 százaléknyian akarnak kevesebbet költeni, azok aránya pedig 5-ről 18 százalékosra nőtt, akik több költést is elképzelhetőnek tartanak. A válaszadók bő negyede jelentősebb kiadásról is beszámolt az elmúlt egy évben, főleg az elektronikai termékek területén. Kimutathatóan megnőtt az online vásárlások aránya is – főként az élelmiszerek, az elektronika és a ruházat területén –, és a megkérdezettek 60 százaléka arra készül, hogy a korlátozások feloldása után is rendszeres online vásárló marad. Aki még tartózkodó, az főleg arra hivatkozik, hogy szeretné látni, mit vesz, és nem szívesen áldoz a szállítási költségekre, az előnyök közül a kényelmet és a megspórolt időt értékelik a legtöbben. Az online vásárlás gyenge pontjának tartják a körülményes visszaküldést és cserét is.

A magyar válaszadók közül 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy volt lehetősége távmunkára, kétharmadnyian pedig azt emelték ki, hogy szeretnék, ha valamilyen hibrid foglalkoztatási formában, az otthoni és a munkahelyi munkavégzést kombinálva dolgozhatnának. Mindössze 15 százalék szeretne kizárólag home office-ban dolgozni. A távmunka előnyének a rugalmas napirendet és az ingázási idő felszabadulását tartják a magyarok, hátrányként pedig azt említették, hogy hiányoztak nekik a kollégák.

Érezhetően emelkednek az árak

Az európai lakosság többsége úgy érzékeli, hogy az árak növekedtek, olyan országokban is, ahol valójában nincs infláció. Magyarországon kiemelkedően magas, 93 százalék azok aránya, akik árnövekedést érzékelnek – utóbbi megfelel a valóságnak, a vizsgált országok közül idehaza a legnagyobb mértékű a drágulás. Ráadásul a napi fogyasztási cikkek ára jelentősebb mértékben nőtt, mint ahogyan a teljes vásárlói kosárral számoló hivatalos inflációs számok mutatják.

Az online vásárlási szokásoknál a kártyás megoldások lassú előretörése tapasztalható: többen választják még a helyszíni fizetést bankkártyával, de nő a kártyás előrefizetés aránya is. Hasonló a helyzet a hitelkártyák esetében: az elmúlt egy évben a lakosság bő egyötöde fizettet hitelkártyával, miközben ez eredetileg csak a 8 százalékuk terveiben szerepelt. A tranzakciók terén egyértelműen az érintésmentesség a trend – eddig főleg a kényelemszeretet diktált, most felzárkózott mellé az egészségvédelem, a biztonság is.

A hivatalos és a banki ügyek online intézésének aránya még a kártyás vásárlásokénál is nagyobb mértékben nőtt, mind idehaza, mind pedig Európában. 66 százalék véli úgy, hogy könnyen alkalmazkodik az érintésmentes élethez, ám a válaszokat elemezve úgy tűnik, hogy ez inkább csak a vásárlásra és az ügyintézésre igaz: az emberi kapcsolatok minőségére a többség szerint negatív hatással volt.