Az Európai Bíróság "Bizottság kontra Magyarország", c-66/18 számú ügyében, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2017-es módosítása, azaz a lex CEU kapcsán hozott döntése igazolja a CEU akadémiai szabadság és jogállamiság védelmében folytatott küzdelmét - közölte a Közép-európai Egyetem az Európai Bíróság keddi ítéletére reagálva.

Az Európai Bíróság kimondta, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlenek azok feltételek, amelyeket a magyar kormány szabott a külföldi felsőoktatási intézmények tevékenységének Magyarország területén való gyakorlásához. Az eljárás eredményeképp olyan irányadó ítélet született, amely megerősíti az Európa-szerte működő szabad intézmények jogi védelmét.

Kapcsolódó

Az Európai Bíróság egyetértett az Európai Bizottsággal abban, hogy Magyarország megsértette a Kereskedelmi Világszervezettel kötött egyezményt, az EU-s jogot, és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, "a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket."

Fontos erkölcsi, jogi győzelem

Michael Ignatieff, elnök-rektor a döntést követően sajtótájékoztatón kiemelte: az ítélet világos, a lex CEU alkalmazhatatlan. Most a CEU szabadon eldöntheti, hogy mit szeretne csinálni, és ezzel a lehetőséggel élni is fog. Az elnök-rektor kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a magyar kormánytól nem számít semmire, a magyar törvényeket mindig is betartották, ezt az ítéletet viszont most az EU legmagasabb jogi fóruma hozta meg, nincs szükség további lépésekre. A törvényt nem lehet alkalmazni.

A CEU most szabadon oktathatja amerikai akkreditációjú programjait Budapesten, bár Ignatieff szerint, hogy pontosan mit is szeretnének majd a budapesti kampuszon csinálni, még ezután fogják megvitatni. Ez egy fontos erkölcsi és jogi győzelem, és óriási győzelem az akadémiai szabadság számára Európában.

Ignatieff megjegyezte, hogy nagy ára volt ennek az ítéletnek, miután a CEU Bécsbe költöztetése 200 millió euróba került, de anyagi kártérítési igényről egyáltalán nem beszéltek még. Az eddigi folyamatokat nem lehet azonban már visszafordítani, Bécset is otthonának tekinti a CEU, amellyel hosszabb távon tervez - erősítette meg a rektor. Bécs érti mi az akadémiai szabadság, a jogállam és mi a demokrácia - jegyezte meg Ignatieff, aki ezúttal is megköszönte Bécsnek, hogy az egyetemet befogadta.

A CEU bízik abban, hogy a magyar kormány arra használja ezt az alkalmat, hogy irányt váltson, és visszaállítsa a többi magyar egyetem autonómiáját és szabadságát, beleértve a Magyar Tudományos Akadémiát kutatóintézeteit és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet is.

Ezek a CEU tervei Budapesten

Fodor Éva, a CEU Demokrácia Intézet társigazgatója a CEU budapesti terveiről elmondta, hogy a bíróság döntése lehetőséget ad arra, hogy a magyarországi kampusz továbbra is fontos intellektuális központ legyen, ahogyan a könyvtár, az archívum, kutatóhálózat is. Azt is bejelentette, hogy az egyetem új kutatóintézet hoz létre CEU Demokrácia Intézet néven. Az intézet feladata, hogy "kutassa, megvitassa, terjessze, tanítsa a demokráciával kapcsolatos kérdéseket".

Fodor Éva azt is hozzátette, hogy szeretnék nemcsak megtartani, hanem erősíteni is a kapcsolataikat a többi felsőoktatási intézménnyel, amit más formában, de már harminc éve elkezdtek.

Így reagált Varga Judit

Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróságának a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos, kedden nyilvánosságra hozott ítéletére az MTI-nek azt mondta: "elfogadhatatlannak tartjuk a kettős mércét, a jogszabályokat minden egyetemnek egyformán be kell tartania Magyarországon. Nem lehet olyan törvényt alkotni, amely a Soros-egyetemet előnyösebb helyzetbe hozza a magyar egyetemeknél." A miniszter hozzátette: "az Európai Bíróság ítéletét - mint mindig - Magyarország a magyar emberek érdekének megfelelően végre fogja hajtani."