Lassabb de így is biztos növekedési pályára állt a világgazdaság, mostantól mindenhol a jegybankoké a főszerep, ahogy a monetáris politika igyekszik mindenhol megküzdeni az elszállt inflációval. A CIB Bank legújabb előrejelzése szerint ma már nyilvánvaló, hogy a kínálatoldali problémák a vártnál jóval lassabban oldódnak, de az energiahordozók általános drágulása is felfelé hajtja az árakat. A válság előttinél magasabb inflációs környezet a korábban vártnál hosszabb ideig velünk maradhat. Az inflációt befolyásoló tényezők azonban országonként eltérő mértékben fejthetik ki hatásukat.

Mint azt Trippon Mariann vezető elemző az elemzés ismertetésekor kiemelte, Magyarországon már a járványválság kirobbanását megelőzően is jelentkeztek a mostani inflációs hatásoknak a jelei, ami a már akkor is túlfűtött gazdaság következménye. Sok szempontból a korábbi évek keresletélénkítésre alapozó modellje sikertelen kísérletnek bizonyult, a kínálat nem tudott felzárkózni, emiatt szálltak el ennyire az árak.

Trippon elmondása szerint rendkívüli a bizonytalanság a legtöbb gazdasági területen való előrejelzésekben, legyen szó akár a szolgáltató szektor teljesítményét bemutató adatok beszerzéséről, vagy megjósolni, hogy a jegybank a héten bejelentett új korszaka milyen lépéseket eredményez.

Jelen ismeretek szerint a CIB-nél azzal számolnak, hogy tartósan magas inflációs szintre kell felkészülni, így a ráta csak jövő év végére kerülhet az MNB 3 százalékos középtávú inflációs céljához szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréssávján belülre. Az alapkamat 3,6 százalékon tetőzhet júniusban, ami akár 2023 egészében meg is maradhat.

Az MNB a héten jelentette be, hogy ismét kettős kamatszintet alkalmaz, a havonta változó alapkamat mellett heti rendszerességgel módosíthatja, az alapkamatnál magasabb szintre is az egyhetes betéti eszközének kamatát. A jegybank egyből 40 bázisponttal továbbemelte a kamatszintet.

Ez a lépés azon túl, hogy nem segíti a transzparenciát Trippon szerint az MNB részéről a forintárfolyam kordában tartásának eszköze. A jegybanknak hivatalosan nincs árfolyamcélja és többnyire kerüli is a forint említését iránymutatásban, a gyengülő pénz inflációs hatása miatt kimondatlanul nagyon is foglalkoztatja. A CIB szerint ezért nem is fogja hagyni, hogy 370-re vagy annál gyengébb szintre kerüljön az euróval szemben.

Rá kell lépni a fékre

Trippon úgy látja, hogy a magyar gazdaságnak semmi szüksége rá, mégis kap, és kapni is fog további löketeket a költségvetéstől, mindezt nyilván nem függetlenül attól, hogy jövőre parlamenti választások lesznek. Ez is hozzájárul a további mérlegromláshoz, ami most még nem vészes, de kezd kirajzolódni egy olyan trend, ami néhány év leforgása alatt már komoly kockázatokat jelent.

Ezért a következő kormánynak mindenképp el kell kezdeni egy korrekciós folyamatot, amivel a költségvetési hiányt néhány év alatt folyamatosan visszatereli a válságot megelőző szintekre, ezt várhatóan a visszatérő uniós költségvetési korlátok is megkövetelik.

Mindenképp szükség lesz a költségvetési politika újratervezésére, mert az ebből adódó inflációt felhajtó hatást a jegybank önmagában nem tudja ellensúlyozni. Idén a lakossági fogyasztás javarészt ellensúlyozni tudja az ipar gyengébb teljesítményét; 2021-ben 6,5-6,8 százalék közötti GDP növekedésre számítunk. 2022-ben további lassulás várható, de így is 5 százalék körüli dinamikát prognosztizál a CIB. A feszes munkaerőpiac, a magas jövedelemkiáramlás és a választások előtti fiskális transzferek komoly támaszt adnak a fogyasztásnak, míg az év második felétől az ipari szegmenst akadályozó tényezők is oldódnak.