Az új jegybanki vezetés ellenére maradt a megszokott 25 bázispontos vágás, amelynek eredményeként az alapkamat történelmi mélypontra, 5 százalékra csökkent. A rekord alacsony kamatok nem csak hazánkat jellemzik, globális jelenségről van szó, régiós szomszédaink, más feltörekvő országok már hónapokkal ezelőtt korábban nem látott szintekre vágták le az alapkamatokat a gyenge növekedési kilátások miatt - értékelte az MNB lépését Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsdere.

Az új összetételű monetáris tanács döntésében feltehetően az elsősorban egyszeri tételek miatt jelentősen csökkenő infláció lehetett a döntő tényező - véli Bebesy. A célközeli inflációs érték mellett a fő hangsúly így a növekedés-élénkítésen lehetett. A mostani vágás azt is mutatja, hogy az új tanácsot a Ciprussal kapcsolatos aggodalmak egyelőre nem bizonytalanították el - jegyzi meg a szakember.

Bebesy szerint a konkrét döntésen túl a piac számára mindenképpen izgalmas az Inflációs Jelentés tartalma is, egyrészt a hosszú távú előrejelzés mutatja majd, milyen pályára számít a jegybank, ha kiesik a bázisból a rezsicsökkentés hatása, másrészt a jelentés hangvétele, tartalma mindenképpen érzékelteti majd az új vezetés hozzáállását a szakmai kiadványokhoz. A mostani csökkentés tükrében érdekes kérdés, hogy miként értelmezi az MT Magyarország kockázati megítélésének mérését.

Már nem olyan vonzó a magyar állampapír?

Bebesy kommentárjában hozzáteszi: a monetáris tanács hónapok óta folyamatosan azt kommunikálja, hogy a kedvező piaci hangulat fennmaradása az egyik alapfeltétele a további vágásoknak. A Budapesti Alapkezelő elemzői szeirnt a továbbra is jelentős keresletet mutató állampapír aukciók ellenére az utóbbi hetekben egyértelmű romlás volt tapasztalható. Az egyik legfontosabb változás a forint gyengülése és a cds-felárunk megugrása mellett a külföldiek által bitokolt állampapír-állomány csökkenése, amely mindenképpen jelzi, hogy az alacsonyabb kamatok mellett már nem olyan vonzó a magyar állampapír.

A piac jelenleg továbbra is jelentős, 100 bázispont körüli vágást áraz egy éves időhorizonton, és az idei vágások ellenére a hosszabb lejáratú állampapírok hozamai nem akarnak tovább süllyedni. A hozamgörbe kiugró meredeksége azt jelzi, hogy az enyhítés korántsem a fundamentumok javulásáról szól. A kamatvágást persze meredek hozamgörbe mellett is lehet folytatni, csak így tovább fokozódik a forintgyengülés veszélye - hívja fel a figyelmet a szakember.

Ugyanakkor hozzáteszi, a Budapest Alapkezelőnél továbbra is úgy gondolják, hogy a minetáris tanács egyelőre nem folyamodik nemkonvencionális eszközök alkalmazásához. A jegybank eddigi szakmai stábjának ismert volt a véleménye az ilyen lépések hazai alkalmazhatóságának korlátozottságáról. Feltehetően az új vezetés megpróbál majd valamiféle szakmai alátámasztást kidolgozni mielőtt ilyen lépések mellett döntene.

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője is a februárban éves alapon számítva jelentősen, 2,7 százalékra süllyedő fogyasztói árindex volt a döntés hátterében, elsősorban a lakossági energiaár-csökkenés hatására. Ezen felül az állampapír-piaci folyamatok is kedvezően alakultak - fűzte hozzá. A szakértő szerint ugyanakkor óvatosságra int a forint elmúlt hónapokban tapasztalt gyengülése, az Equilor ezért is tartott valószínűtlennek 25 bázispontnál nagyobb mértékű kamatvágást.

Gabler szerint azonban úgy véli, lassan kimerülhet a monetáris lazítási ciklus: az idén 4,5 százalékig csökkentheti a jegybank az irányadó rátát.  A keddi döntés nagy kérdése, hogy ad-e indikációt az MNB esetleges nem-konvencionális eszközök alkalmazására. A jegybanki menedzsment egyelőre még kivár, de már készülnek a belső tanulmányok, melyek az esetleges jövőbeli nemkonvencionális eszközöket hivatottak alátámasztani - vélte Bebesyhez hasonlóan Gabler.

Növekednek a kockázatok

Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint míg a vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok, és a vártnál jóval mélyebb recesszió pedig indokolttá tették a kamatcsökkentést. A piaci árazások, a határidős kamatlábak további, közel 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig. Ugyanakkor a forint árfolyama, sérülékenysége, a kockázati felárak növekedése, valamint a pénzügyi stabilitási kockázatok erősödése fokozott óvatosságot indokolnak - jelezte az elemző.

Suppan arra számít, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némileg lassulhat, azonban a 4,5 százalékos alapkamat az év második felében elérhető lehet. A kamatpálya várható alakulására erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, a forint tartósabb gyengesége, valamint a monetáris eszköztár esetleges bővítése, amennyiben nem kellő megalapozottsággal vezetnék be.

A monetáris politika transzparenciáját csökkentheti, hogy a kamatdöntések után a jövőben nem lesz sajtótájékoztató, mivel a jegybanki kommunikációnak igen jelentős orientációs szerepe lehet. Mindezeket figyelembe véve a TakarékBank az év végére 4,50 százalékos alapkamatra számít.

Csak a forint árfolyama tartotta vissza az MT-t

Londoni elemzők véleménye szerint valószínűleg csak a forintárfolyammal kapcsolatos aggályok tartották vissza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsát a 0,25 százalékpontnál nagyobb mértékű kamatcsökkentéstől a keddi kamatdöntő ülésen. Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a keddi negyed százalékpontos kamatcsökkentést kommentálva úgy fogalmazott: az a tény, hogy az "új kinézetű" monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozói számára milyen erős korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának és különösen a forint további gyengülésének fenyegetése.

Shearing szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács a 300 forint/euró feletti árfolyamszintek láttán legalábbis egyelőre letett az enyhítési ciklus ütemének felgyorsításáról, tartva a "piaci visszacsapás veszélyétől". A szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte: a dél-afrikai rand mellett az idén eddig a forint a legrosszabbul teljesítő valuta a felzárkózó térség egészén belül.

Magyarország csinálta magának

Shearing kiemelte a monetáris tanácsi közleményből azt a mondatot, amely szerint a piaci stabilitás biztosítása óvatos pénzügy-politikai megközelítést tesz szükségessé. A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint ugyanakkor ezt az óvatossági kényszert részben Magyarország saját maga okozta. A szakértő szerint ugyanis bármekkora a kísértés a globális tényezők - vagyis Ciprus - felelőssé tételére a legutóbbi forinteladási hullámért, a forintgyengülést valójában Magyarország-specifikus aggályok magyarázzák. Shearing szerint ez egyértelműen látszik abból, hogy megszakadt a kapcsolat a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt VIX volatilitási index és a forintárfolyam mozgása között. A cég vezető szakértőjének keddi elemzéséhez fűzött grafikus kimutatásban látszik, hogy az euró forintárfolyama és a VIX-index által leírt, addig jórészt együtt mozgó görbe 2013 elején éles ívben széttartóvá vált, és e divergencia azóta is folytatódik.

A Capital Economics londoni főközgazdásza szerint ez korlátokat szab az esetleges agresszív monetáris enyhítési lépéseknek. Shearing közölte, hogy a ház jelenleg 4,50 százalékig csökkenő MNB-alapkamattal számol 2013 közepére, de a konszenzussal ellentétben jelentős kockázatát látja annak is, hogy az MNB később ismét szigorításra kényszerülhet, ha a globális kockázatvállalási hajlandóság komolyabb mértékben gyengülne. A Capital Economics elemzője szerint a tízéves magyar állampapír hozamának legutóbbi emelkedése és a görbe rövid végén ezzel egy időben tapasztalt hozamesés is arra vall, hogy a kötvénypiaci szereplők is csak átmenetinek gondolják az enyhítési ciklust.

Az MMB "nem örül" a forintgyengülésnek

A 0,25 százalékpontos keddi kamatcsökkentést értékelve a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni közgazdászai annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a monetáris tanács által a kamatdöntés után kiadott közlemény hangvétele az előzetes piaci várakozásnál kevésbé volt enyhítésre hajló. A JP Morgan elemzői szerint a közleményből egyértelműen látszik, hogy a monetáris tanács változatlanul enyhítési alapállású, de a testület "fél szemmel az árfolyamot is figyeli". A ház előrejelzése ennek alapján az, hogy az MNB folytatja a fokozatos ütemű kamatcsökkentéseket, és a magyar jegybank alapkamata 2013-ra 4,50 százalékig süllyed.

A JP Morgan londoni elemzői is a monetáris tanácsi közlemény kulcsfontosságú kitételének nevezték azt, amely szerint a piaci stabilitás biztosítása a monetáris enyhítés óvatos alkalmazását teszi szükségessé. A cég szakértői szerint ez gyakorlatilag arra utal, hogy az MNB "nem örül" az eltúlzott mértékű forintgyengülésnek.

A JP Morgan londoni közgazdászai kiemelték azt is, hogy a monetáris tanács közleményében nem esett szó "unortodoxnak" tekinthető gazdaságélénkítő intézkedésekről. A ház elemzői szerint az MNB valószínűleg egy ideig "teszteli a piacot", mielőtt döntene az ilyen jellegű enyhítési intézkedésekről. A JP Morgan szakértőinek értékelése szerint a kamatdöntés utáni jegybankelnöki sajtótájékoztató elhagyása is azt jelzi, hogy az MNB "igyekszik elkerülni a befektetői hangulat rontását a jelenlegi törékeny környezetben".

Váratlanul óvatos volt a jegybank

A 4cast nevű vezető londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház szakértői is úgy értékelték a monetáris tanács által a kamatdöntés után kiadott közleményt, hogy annak retorikája "váratlanul óvatos" volt. A 4cast elemzői is kiemelték emellett, hogy a közlemény "feltűnően" nem említi a szokványostól eltérő monetáris eszközök alkalmazásának lehetőségét. A ház szakértői szerint ugyanakkor nem is volt nagyon valószínű az új pénzügy-politikai eszközök bevetése az MNB új vezetésének munkába állása után ilyen rövid idővel, és ezeknek az eszközöknek a későbbi alkalmazása jó eséllyel nem került le a napirendről. A 4cast elemzői szerint azonban a vártnál visszafogottabb keddi MNB-közlemény valószínűleg tudatos döntés eredménye volt, és a piac megnyugtatását, ennek révén pedig a forint alátámasztását célozta.