A Magyarországon bevezetett védettségi igazolványt számos kritika éri. A plasztikkártyát - amelynek már van telefonos változata is - röviddel az első oltás után postázzák, amikor a teljes védettség még nem alakult ki, vagyis hamis biztonságérzetet vált ki a tulajdonosából.

Szakértők szerint nagyjából 10 nappal a második adag beadása után lehet védettnek nyilvánítani valakit vagyis ma, május 21-én az a 2,53 millió ember lehet biztosan védett, aki a május 11-i statisztikában szerepelt. (Rajtuk kívül azoknak is van igazolása akik átestek a betegségen, de a két csoport között nagy lehet az átfedés).

QP | Quality Placement

Csakhogy május 11-én már 4,35 millió ember megkapta az első oltását, ők pedig nagy valószínűséggel mára át is vették kártyájukat. Vagyis lehet több mint 1,8 millió védettségi igazolvánnyal rendelékező ember, akinél még nem biztos, hogy kialakult a teljes védettség.

Az igazolvánnyal kapcsolatos másik kritika, hogy nagyon kevés információt tartalmaz. Az sem bombabiztos, hogy aki nem megy el a második oltásra annak bevonják a kártyáját, hiszen sok helyen nincs idő és energia leolvasni a QR-kódot.

A Pulzus Kutató lapunk megbízásából végzett reprezentatív felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság 35 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezők több szolgáltatást vehessenek igénybe, mint azok akiknek nincs ilyenjük.

Ebből következne, hogy a többség, vagyis a 65 százalék egyetért, csakhogy a válaszadók 33 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a magyar védettségi igazolványt egyszerűen alkalmatlannak tartja a valódi védettség igazolására.

Így azok aránya akik mindemellett támogatják a többletjogok biztosítását 32 százalék.

Vagyis a kormány kidolgozott egy ösztönzőrendszert annak érdekében, hogy minél többen felvegyék az oltást, de sikerült olyan szabályokat alkotni, amelyeket a magyar lakosság harmada nem megfelelőnek tart.

A szabályokkal kapcsolatos problémák leginkább a felsőfokú végzettségűekhez jutottak el, körükben 48 százalék azok aránya, akik egyetértenek a többletjogok biztosításával, de nem abban a formában, ahogy azt itthon alkalmazzák.

Szintén a diplomások között vannak a legkevesebben azok, akiket zavar az emberek közötti különbségtétel.

Hasonlót lehet megfigyelni a lakóhely szerinti bontásnál is: Budapesten örülnek leginkább annak, hogy az oltottak előjogokat kapnak, de a védettségi igazolványt erre 44 százalékuk tartja alkalmatlannak.

Boldogok az idősek

A különbségtételnek leginkább a 60 év felettiek örülnek, hiszen a teljes elutasítás a körükben mindössze 24 százalékos, szemben a 18-39 éves korosztály 44 százalékának.

Ennek vélhetően az az oka, hogy körükben nagyobb az átoltottság.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"