Kökény Mihály szerint a parlament előtt lévő harmadik egészségügyi salátatörvény csak tovább ront az ágazat helyzetén ezért vissza kellene vonni és felülvizsgálni. A volt egészségügyi miniszter szerint ebben a legszembetűnőbb, ahogyan és amilyen módon gondolkodik a kormány a "történelminek beharangozott, kamu-ledarálós akcióval prezentált béremelésről", amelynek ígéretét a valóságban sikerült lefokozni egy egyszerű illetménykiegészítéssé.

Nem az alapbért emelik, illetve így az ezzel járó pótlékokat és ügyeleti díjakat ugyanis, hanem csak kiegészítenek - magyarázta a volt miniszter. Így például a rezidensek kapnak nettó 40 ezer forintot, de a jövedelmük nagy részét kitevő ügyeleti díjak egy fillérrel sem emelkednek, miközben többet kell majd ügyelniük. Hiszen ugyanebben a tervezetben átírják az idevágó szabályokat, s a pihenőidejüket lerövidítik. Ráadásul a pályakezdő nővérekkel gyalázatosan elbánnak, hiszen a rezidensekkel szemben őket teljesen kizárják a béremelésből - jegyezte meg a szakember.

A javaslatban szereplő bértáblából emellett az is kiderül, hogy az évek óta az egészségügyben lévő szakdolgozók is mindössze 1-2 ezer forintos emelésre számíthatnak - hívta fel a figyelmet Kökény.

Miért nincs tiltakozás?

Az, hogy emiatt még nem lehet elégedetlenségről hallani, Kökény szerint - aki ugyanakkor meglepőnek is tartja ezt - annak tudható be, hogy egyrészt  az átverést talán még csak most kezdi kapizsgálni a Magyar Orvosi Kamara, valamint a szakdolgozói érdekképviseletek, de ez szerinte már csak eső után köpönyeg. Emellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az érdekszervezetek meggyengültek és esetleg a tagjaik között lehetnek olyanok is, akiket ezzel-azzal megfélemlítettek. Ezt azzal indolja a volt miniszter, hogy ugyanebben a salátatörvényben tovább bővítik a meghatározhatatlan időpontban és okokból - gyakorlatilag bármikor - elrendelhető egészségügyi válsághelyzet szabályozását, s az így katonaként irányítható orvosok, nővérek jogainak csorbítását. E fejezet egyik gyöngyszemeként említi, hogy "kihirdetésre alkalmas állapotban" kell tartani a katasztrófahelyzetben érvényes jogszabályokat. Vagyis ezek titkosak, nem megismerhetőek előre, így ez is egyfajta lelki presszió lehet - tette hozzá.

Bár a kabinet hosszú távú, fokozatos bérrendezést ígért, Kökény szerint ebben a tervezetben a bértáblákon kívül még csak utalás sincs arra, hogy esetleg jövőre tovább emelnék a béreket.

"Ebben a javaslatban semmi nincs, amit megígértek, nincs benne egy szó sem az életpályamodellről. Viszont egy dolog világossá vált; a bérkiegészítésre semmiféle friss pénzt nem tudott keríteni a kormány" - hangsúlyozta a volt szakminiszter.

Igaz ugyan, hogy már van egy korábbi kormányhatározat, amely megjelöli az E-Alap gyógyító-megelőző előirányzatát a bérek kipótlásának forrásaként, de ez annyit jelent, hogy ezt is a kórházi kasszából kell kifizetni - hívja fel a figyelmet Kökény.

A szakember emellett úgy vélte: nem véletlen, hogy most visszaszívják a tavaly decemberben bejelentett, kórházaknak adott adósságrendezési pénzek mintegy felét. Utólagos jogértelmezéssel veszik vissza az akkor kiosztott pénzeket azoktól az intézményektől, amelyeknek akkor - abban a pillanatban, amikor adták -, nem volt lejárt fizetési határidejű tartozása. Noha decemberben még nem ezt mondták, most a júniusi ellátmányukból levonják ezt az összeget, amelyet egyébként csak a tavalyi költségvetési évre lehetett volna elszámolni. "Magyarán még jogsértést is elkövetnek" - fogalmazott Kökény.

Kétosztályos egészségügy

A volt miniszter szerint kétosztályossá tették az egészségügyet - de az oktatást is. Kökény szerint a kormány teljesen kettéválasztja a társadalmat: kivételezett helyzetbe viszi a gazdagabbakat, akik meg tudják fizetni kedvezményes feltételeket, míg az állam folyamatosan csökkentett pénzből fapados, korlátok közé szorított ellátást szervez - ha szervez - a szegényeknek. Ezzel azt mondják, hogy aki nem tud fizetni, az nem fontos, majd kap olyan ellátást, ha egyáltalán hozzájut, amilyet "megérdemel" - fogalmazott Kökény az interjúban.

Erre példaként a gyógyszerkassza megfelezését, a gyógyászati segédeszközök támogatásának megkurtítását említi, amelyek szerinte mind olyan példátlan intézkedések, amelyekkel azokat a társadalmi csoportokat sújtják - a tartósan betegeket, a gyógyszerszedésre vagy segédeszköz-használatra szorulókat és az időseket -, amelyek a legtöbb állami segítségre szorulnának.

"A társadalom egy részéről lemondott a kormány, veszélyezteti az életüket - például szükséges gyógyszereik megvonásával, megdrágításával -, ennek pedig beláthatatlan következményei lesznek" - figyelmeztetett a szakember, aki azt is hozzátette: "most valóban a rendszerváltás előtti időkbe viszik vissza a gyógyszerellátás színvonalát, amivel nemcsak életeket veszélyeztetnek, hanem a piacot, azaz munkahelyeket is".