Montalto szerint Magyarország "rosszabbul néz ki", mint Lengyelország két éve, sok befektetőnek az utóbbi időben mégis nagyot javult a véleménye Magyarországot illetően. Véleménye szerint inkább rövid távú szemlélet vezérelheti a februári kiigazító csomag tartalmát és a közép távon megnyugtató költségvetési pálya esélye a 2014-es választásokhoz közeledve kérdésessé válhat.

A Nomura elemzője a hosszú távú tervekről és folyamatokról szóló találkozók keretében magyar részről Simor András jegybankelnökkel, Nátrán Rolanddal és Banai Péterrel, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkáraival találkoztak. Montalto eddigi pesszimista megítélése a találkozók után sem változott meg, sőt még negatívabbá vált. 

Magyarország felülteljesítő maradhat, ha a hónap végén egy cselekvő gazdasági reformpakkot fogadnak el - ez esetben idén 1,1 százalékos költségvetési többletre, jövőre 1,4 százalékos deficitre számíthatunk. (Az elemző itt valószínűleg a kamatkiadások nélküli, de a nyugdíjpénztári vagyon étékesítés hatásával kalkulált egyenlegre gondolt - a szerk.)

Montalto szerint a jelenlegi folyamatok és a homályos költségvetési kilátások mellett a 2014-es választások idejére a mostani gazdaságpolitika már fenntarthatatlanná válik.

A növekedési kilátások viszont akár jobbak is lehetnek a vártnál, ám ezt főleg az export hajtja, a belföldi kereslet dinamikája pedig lanyha marad - véli Montalto. A kormányzat élénkítést célzó adópolitikája arra lehet elég, hogy stabilizálja a belföldi keresletet, de nem valószínű, hogy kirobbanó lendületet tudna adni neki.

Érdekes benyomások

Az elemző beszámolójában azt írja a Portfolio szerint, hogy "több érdekes benyomást szereztünk, amelyek fontosabbak, mint a puszta tények". A kormány elkötelezett a fiskális konszolidáció mellett, de úgy, hogy a háztartások minél kevesebb megszorítást érezzenek emiatt. Az eddigi intézkedések idén és jövőre biztosítják a költségvetés egyensúlyát, de rövidlátó és jó részt fenntarthatatlan módon. Ez a szemlélet köszön majd vissza az e hónapban várhatóan megszülető új "csomagon" is - véli.

Montalto szerint a reformcsomag biztosan nem lesz 600-700 milliárd forint, tartalma pedig egyelőre elég bizonytalan. Véleménye szerint olyan ösztönzőkhöz nyúlnak, amelyek jó része rövid távú és torzító hatású lesz. A várt kétharmad-egyharmad arányú kiadáslefaragás és bevételnövelés aránya inkább a bevételnövelés javára tolódhat el, míg a csomag bejelentése márciusig késhet.

A Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) egyre fontosabb szerepe lehet a költségvetésen kívüli, beruházási tételek finanszírozásában, a költségvetésre így a februári tervezet pozitív (vagyis deficitcsökkentő) hatású lesz, de az MFB-re nézve többletköltségeket hozhat - teszi hozzá az elemző.

Maga a kormány sem hiszi amit mond?

A Nemzetgazdasági Minisztérium normatív előrejelzése 2014-re 5,5 százalékos növekedést vár, de az elemző kérdésére az derült ki, mindkét fél számára a 3,5 százalékos növekedés a "reálisabb". A kormány több más előrejelzése is a magasabb növekedésen alapul (költségvetés, nyugdíjrendszer, foglalkoztatás), így ha a kormány valójában inkább az alacsonyabb növekedésre számít az újfent kérdésessé teszi mindezek hitelességét és fenntarthatóságát. 

Montalto emellett arra is számít, hogy a 2014-es választási kampány körül ismét költségvetési elcsúszás jöhet, amelyet azzal indokol a szakember a Portfolio szerint, hogy az EU ebben az időben már vélhetően kevésbé figyel majd a költségvetési politikákra és kevésbé lesznek szigorúak.

Montalto azzal számol, hogy az államadósság a GDP 5,4 százalékponttal csökkenthető a pénztáraktól átvett állampapírokkal az év második felére ütemezve, míg a részvényhányadot hosszabb idő alatt, a piaci likviditás függvényében értékesítenék. Montalto szerint a kormány azonban alulbecsüli a részvénypiaci kockázatokat, ami a sokkok nyomán csökkenő likviditásból ered. 

A szakember benyomása szerint nyilvánvaló cél a kormányon belül, hogy minél előbb, akár 2012 elejére, az államadósság a GDP 70 százalékának megfelelő mértékre való csökkentése a mostani 80 százalékról.

Csak PR-fogás a stabilitási alap?

A minisztérium számára a hiánycél 2,8 százalék, a Nomura elemzői viszont 2,3 százalékos (pénzforgalmi) hiányra számítanak idén. A Matolcsy György által bejelentett 250 milliárd forintos stabilitási tartalékalap Montalto szerint ezért lehet, hogy csak kommunikációs eszköz, vagy egyszerűen a kettő hiányszám különbsége, amelyet a kormány el fog költeni, amint látható, hogy a hiánycél tartható.

Simor lemondhat idén 

A Nomura elemzője a monetáris politikát illetően úgy véli, hogy a piac súlyos meglepetéseket kockáztat, ha nem veszi figyelembe, mi az, ami ezen a fronton valószínűleg történni fog. Bár az új monetáris tanácstagok személyéről még nem tudni, mégis egyre valószínűbb, hogy a kamatcsökkentés irányába mozdulnának el - véli Montalto, aki annak az aggodalmának is hangot adott, hogy a jegybankelnök nem tölti ki mandátumát, szerinte ugyanis előállhat az a keretrendszer, hogy akár még idén lemond posztjáról Simor András.