Romló állapotról, a fájdalmaik miatt egyre nehezedő életkörülményekről számoltak be az Országos Gerincgyógyászati Központ várólistás betegei abban a kutatásban, amit Ferenc Mária, az intézmény főorvosa végzett. A szakember arra volt kíváncsi: hogyan változott a várólistán szereplő pácienseik életminősége a járvány alatt, amikor szüneteltek a tervezett ellátások - írja a Népszava.

A főorvos a lapnak azt mondta: mintegy 1300-1400 beteg vár arra, hogy a gerincgyógyászati központban műtőasztalra kerülhessen, közülük több száz embert a járvány időszaka alatt jegyeztek be a listára. Felmérésük során a betegkoordináló asszisztens a várakozók közül véletlenszerűen választotta ki azt a húsz, a műtét előtti vizsgálatokon már túlesett pácienst, akivel aztán Ferenc Mária főorvos személyesen beszélt.

QP | Quality Placement

Jelentősen romlott a betegek állapota

A vizsgálatban résztvevők között volt, aki az első, de olyan is, aki sokadik gerincstabilizáló operációjára várt. Kiderült, hogy a kérdezettek 85 százalékának számottevően romlott az állapota az előjegyzése óta eltelt időben. Egyre nagyobb problémát jelent a válaszolóknak a napi teendők elvégzése. A támogató családi háttér mellett is sokan szorulnak fizetett gondozóra, segítőre. A járvány alatt a fájdalomenyhítő, életminőség-javító kezelésekhez, fizioterápiához vagy egyéb alternatív, konzervatív eljárásokhoz sem jutottak hozzá ezek a betegek. Naponta kényszerültek fájdalomcsillapítót szedni. Volt akinek emiatt gyomor- bélrendszeri panaszai is lettek. A fájdalom miatt aludni sem tudnak, a kialvatlanság pedig rontja a másnapi munkavégzésüket.

A Népszavának Varga Péter Pál igazgató főorvos azt mondta, munkatársai már hozzáláttak a várólistán lévő betegek állapot- felméréséhez, kivizsgálásához. A Covid-járvány utáni szabadságolások miatt a várólisták nagyobb ütemű csökkentése augusztus huszadika után várható, amikor egyszerre hét műtőben tudnak dolgozni.

Az 1300-1400 várakozó nagyon sok, ha mind a hét műtő működik, akkor is csak 10-15 tervezett beavatkozást tudnak majd elvégezni naponta - mutatott rá. Azt is elmondta, hogy a napokban az intézete kiegészítő finanszírozást kapott az egészségügyi kormányzattól részben a Covid-ellátásban végzett feladataik ellentételezésére, valamint arra, hogy 24 órás ügyeletet üzemeltessenek például a gerincdaganatos betegek ellátására.

Duplázódott az ellátásra várók száma

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista adataiból ugyanakkor az derül ki, hogy csaknem megduplázódott az elmúlt másfél évben a tervezett műtéti ellátásra várakozók száma. Szürkehályog-műtétre például majdnem 12,4 ezren várnak, a járvány alatt harmadával ugrott meg az ellátásért sorban állók száma. Nagyon hosszú a várólista a térd- és csípőprotézis-műtétek esetében is, utóbbira 6670-en állnak sorba, az előbbire 7791-en. Csípőprotézis esetében a maximum várakozási idő 6,5 év is lehet, térdprotézisnél pedig több mint nyolc év.

A várólistán a maximum várakozási idő elérheti a 1127 napot is, azaz a kevésbé szerencsések akár három évig is eltarthat mire eljutnak a műtőasztalig - mutat rá a Népszava.

Sok pénzt költöttek a várólisták csökkentésére

A NEAK a járvány kitörését megelőző években 2014- és 2020-ig összesen mintegy 30 milliárd forintot költött várólista-csökkentő programokra, amelynek keretében a kórházak pluszt pénzt kaptak, ha felgyorsították beavatkozásokat. Az ellátórendszer tavalyi leállásával a várólista programok is szüneteltek. A lap szerint öt milliárd forint idén is van a sorok csökkentésére.