A napokban erősítették meg hivatalosan a hírt, miszerint a kínai a Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) akkumulátorgyár Debrecen déli gazdasági övezetében valósítja meg minden idők egyik legdrágább, jelen állás szerint 3000 milliárd forint értékű beruházását. A gyártás elengedhetetlen kelléke a víz, miközben az energia-felhasználása is próbára teszi a környezetet - írja a 24.hu a beruházás nyitott kérdéseit fürkésző cikkében.

A zöldek, valamint a beruházást gazdasági alapon ellenzők szerint azonban vízből nem áll rendelkezésre elég: nemhogy egy ekkora ipari monstrum kiszolgálására, de a klímaváltozás eredményeként már a térség lakosságának stabil ellátására sem.

Nem lehet elég

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora egy szakmai körökben keringő elemzésből idéz, mely szerint Debrecenben nem lehet ekkora mennyiséget kivenni a talajból. Lassan már a kis helyi fúrt kutakból is képtelenség kellő mennyiségű vizet felhozni a kiskertekben, annyira kevés a víz a környéken. Ha beindul a gyártás, akkor félő, hogy sok méterrel süllyed tovább a talajvízbázis.

Nem osztja ugyanakkor ezeket az aggodalmakat a városvezetés. Papp László, polgármester az önkormányzat nemrégiben tartott közgyűlésén azzal érvelt, hogy még akkor sem érnék el azt a vízmennyiséget, amit a város a nyolcvanas években elfogyasztott, ha a város összes iparterülete megtelne. A képviselők közül többen arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás éppen a vízkészletek gyorsuló apadását idézi elő.

Van még más is

A szakértői elemzések az energia-felhasználásról is kritikusan fogalmaznak. Számítások szerint egy kilowattóra energiatároló kapacitás előállításához 41,5 kilowattóra energia szükséges. Évi 100 gigawattóra kapacitás előállításához tehát 4150 gigawattóra energiára lenne szükség, amit egy 500 megawatt kapacitású erőmű tudna biztosítani.

Ez megfelel a paksi atomerőmű egy-egy reaktora teljesítőképességének. Paks bekapcsolása a debreceni ipari térség ellátásába akár kézenfekvő is lehetne, ám az új blokkok biztos nem fognak szolgálatba állni három év múlva, amikorra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint el kell indulnia a gyártásnak a CATL üzemében.

És még további gondok

Végül mindezeken túl gazdaságossági aggályok is felvetődnek a projekttel kapcsolatban. Az kritikus szakértői kör úgy kalkulál, hogy a magyar kormány – az alap-infrastruktúra 88 milliárd forintos fejlesztésén túl – további mintegy 250 milliárd forinttal „száll be” a beruházásba támogatások formájában, amelyekkel végső soron az első öt évben a magyar állam finanszírozza majd a gyár működését.

Abból kiindulva, hogy a gépek, berendezések Kínából érkeznek majd, és 10–15 év alatt amortizálódnak, továbbá vélhetően a profit sem fog sokáig melegedni a debreceni páncélszekrényekben, ami itt marad, az a munkabérekre visszavezethető fogyasztás, az abban megfizetett áfa – már ha a nagy számban várható vendégmunkások itt költik el a keresetüket.

Ennek nagyságrendjét évi 50 milliárd forintra teszi a szakértői elemzés - persze csak az első öt év után, és ha minden egyéb ígéretet betartanak a kínaik, továbbá az említett problémák kezelése nem visz el minden bevételt.