A debreceni civilek és a sajtó minden igyekezete ellenére egyelőre pusztán ellentmondásos információk láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mekkora is lesz pontosan a debreceni akkumulátorgyár vízigénye.

A debreceni kormányhivatal weboldalán például már nem elérhető a tanulmány, amely szerint a debreceni akkumulátorgyár ipari parkja naponta akár 60 ezer köbméter vizet is fogyaszthat.

Ahogy Papp László, Debrecen polgármestere korábban elmondta: "az engedélyezés alatt álló gyár átlagos vízigénye 3378 köbméter naponta, amelynek többsége újrahasznosított tisztított szennyvíz".

Mindezek apropóján kérdezte meg az InfoRádió Antalóczy Tibort, a villanyautosok.hu portál főszerkesztőjét, hogy mégis miből adódik össze egy akkumulátorgyár jelentős vízigénye.

A szakértő alapvetően három területet jelölt meg, ahol az akkumulátorgyártásnál vízre van szükség:

  1. Elektródagyártás: az anód anyagát a lemezre való felvételhez ioncserélt vízzel kell keverni, és ez biztosítja azt, hogy feltapadjon a lemezre az anyag.
  2. Majd ennek a víznek a nagy részét elpárologtatják: a szárításhoz használják a következő nagy mennyiségű vizet, mert túlhevített gőzzel szárítják az elektródákat.
  3. A gépek hűtése a harmadik komoly vízigényes fázis.

Pontosan milyen víz kell az akkumulátorok gyártásához?

Antalóczy Tibor szerint rendkívül tiszta vízre van szükség egy akkumulátorgyárhoz: épp az adja vízfelhasználás jelentős részét, hogy ioncserélt vizet kell készíteni.

A folyamat hatékonysága mindössze 20-25 százalékos, tehát az összes víz nagyjából negyedéből lehet ioncserélt vizet készíteni, a maradék visszakerül a környezetbe vagy a csatornába. Ez óriási vízigényt jelent. Nyilván nem veszik el a 75-80 százalék sem, csak azt nem tudják felhasználni

– állítja a szakértő, aki arról is beszélt, hogy a többi akkumulátorgyártó üzem sem hozza nyilvánosságra, hogy mennyi vizet és energiát használ fel a gyártás során.