A fővárosi régió és az országos vasúti törzshálózat programszintű hálózati fejlesztésének elmaradása, a sűrűbb elővárosi vonatközlekedés meghiúsulása, az országrészek közötti több közvetlen távolsági vonat ellehetetlenítése, három forgalmas fővárosi csomópontban új vasúti megállók elmaradása, a klímavédelmi célok elérésének nehezítettsége, a jogszabályi határértékeket túllépő zajterhelés fennmaradása, európai uniós forrásvesztés − sorolja a Magyar Építők oldala azokat a lehetséges károkat, arra az esetre, ha tovább csúszik, esetleg meg sem valósul a Déli Körvasút projekt.

A portál emlékeztet a fejlesztés céljaira is, nevezetesen, hogy

több vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút mint fenntartható közlekedési eszköz versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében.

Ehhez kényelmes, pontos és sűrű járatokra van szükség, amelyek a városban megfelelő átszállási kapcsolatokat nyújtanak. Az új állomások és új járatok azonban nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitnak. 

A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonalának és így a transzeurópai közlekedési hálózatnak is része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőséggel is bír.

Újra és újra megtámadott engedély

A Déli Körvasút projekt környezetvédelmi engedélyét a bíróság 2022 februárjában civil szervezetek kezdeményezésére megsemmisítette. Ennek hatására az engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kellett folytatnia, az ítéletben foglaltak szerint továbbfejlesztett Környezeti hatástanulmány alapján. Az alapos vizsgálatok után, 2022 novemberében hozott környezetvédelmi hatósági határozat szerint a beruházás újból megkapta a környezetvédelmi engedélyt, melyet a civilek a helyi, kerületi önkormányzattal karöltve ismét megtámadtak.

Az érvényes és hatályos környezetvédelmi engedély megléte viszont alapvető feltétel az európai uniós pályázat sikeréhez.

Piros tárcsát mutattak fel a Déli Körvasútnak

Újbuda önkormányzata bíróságon akadályozta meg, hogy megkezdődjön a Déli Körvasút építése.

László Imre polgármester közösségi oldalán jelentette be, hogy az önkormányzat két civil szervezettel közösen fordult a bírósághoz, amelynek azonnali jogvédelmet elrendelő döntése meggátolta, hogy elinduljon a fakivágás a Hamzsabégi út mentén.

Az azonnali jogvédelem nyomán, a helyzet további tisztázásáig, ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. üzemi területén folytatott fakivágásokat is. Ugyanakkor a vasúti közlekedésről szóló törvény értelmében a vasúti pályahálózat működtetője, vagyis a MÁV Zrt. a vasúti pályát és tartozékait köteles üzembiztos állapotban tartani, ez magyarul azt jelenti, hogy a vasúti közlekedés törvényben előírt biztonságosságát a MÁV különféle, a hatóság által is jóváhagyott utasításokkal garantálja.

Ezen utasítások alapján a vasúti töltésrézsűkben fák nem tűrhetők meg, így a rendezetlenül kinőtt fák kivágása, a növényzet rendezése a vasúti közlekedés biztonsága érdekében elkerülhetetlen − írják. 

Kép: Magyar Építők

A vasúti törvény alapján a közlekedés biztonsága érdekében a MÁV és a fejlesztési közreműködő (jelen esetben a projekt kivitelezője) együttműködnek, így minden további nélkül lehetséges, sőt adott esetben célszerű is, hogy egy fejlesztési projektbe ágyazottan hajtsák végre a fenntartási kötelezettségek egyes részeit.

És akkor jöttek a madárvédelmi előírások

A Magyar Építők cikke megjegyzi: az előző pert követő új, jelenleg érvényes, ám a bíróság ideiglenes intézkedésével nem hatályos környezetvédelmi engedély számos szigorítást előírt a korábbi engedélyhez képest. Például, a teljesség nélkül: 

sokkal több helyen kell zajvédelmi mérési, ellenőrzési pontot kijelölni.

Például sokkal több helyszínen kell rezgésméréseket végezni, a tervekben foglaltnál is fokozottabban, több helyszínen szükséges zajgátló elemeket beépíteni a megállóhelyi peronokba és a hidakon a vágányokba. Ahogy speciális madárvédelmi rendelkezéseket is előírtak. Szigorodtak továbbá az építés ideje alatt igénybe vehető terület mértékére vonatkozó hatósági kötelezések, előírások is, további védelmet adva a közterületeken az építés teljes idejére.

A felperesek mindezek ellenére támadták meg újra peres úton a környezetvédelmi engedélyt, és vele mindazon fejlesztési célok elérését, amelyeket a vasútfejlesztés szolgál.

Fakivágás, faültetés

A már említett újbudai Hamzsabégi sétányt érintő beavatkozás a beruházás egyik kiemelt kérdése. A sétány közterületi fáinak kivágásával kapcsolatosan a környezetvédelmi engedély kifejti, hogy ez egy keretlehetőség, az építési technológiát a környezetvédelmi engedély kiadását követően dolgozzák ki. Az ebben érintett területsávot maximálta az eddiginél is szigorúbban (mindössze 6,4 méterben) az új környezetvédelmi engedély, amely most ismét per alá került.

A vasúti töltés mentén az építés ideje alatt felvonulási területként igénybe vett szűk területsávot a kivitelezés végeztével, egy szorosan kapcsolódó projekt keretében megújítják a kapcsolódó zöldfelületek igényes fejlesztésével együtt, és egy megújult parkot alakítanak ki a maival azonos, sőt hosszában a Duna és a Kelenföldi pályaudvar irányában is megnövelt területen.

941 új fa telepítését tartalmazza a vasútfejlesztéshez kapcsolt környezetrendezési terv.

Ez több, mint a helyi jogszabályok által telepítendő fa, és messze több, mint az a mintegy 190 db közterületi fa, amelyek kivágása a környezetvédelmi engedélyben előírt építési munkaterületi sáv maximális kihasználása esetén érintett. 

A Hamzsabégi sétány közúti közlekedési területként való kijelölése egészen 2021-ig, az Országos területrendezési törvényben is megvolt, és ekkor, az Országgyűlés döntésével, a környezetbarát vasúti közlekedés prioritását és így a vasútfejlesztési projektet fenntartva, a helyi közösség felé tett gesztusként került ki a törvényben foglalt közúti fejlesztési területekből.

Ennek értelmében országos közút itt a jövőben már nem vezethet át

és a helyi szabályozási tervekben ezt a lehetőséget megragadva közpark funkciójú területként tartják majd nyilván. Az országos jelentőségű közútfejlesztési tervekből való törléssel a park tartósan zöldfelületi használatát támogatják. A beruházáshoz kapcsolódó környezetrendezési projekt keretében

egy egységes, összefüggő zöldterület jöhet létre Újbudai Zöldfolyosó néven a Budaörsi út és a Duna között.

Új gyalogos-, kerékpáros kapcsolatok is kiépülnek a vasút két oldala között, biztonságos módon javítva a városrész belső kapcsolatait. 

2021-ben és 2022-ben több időpontban is tartottak közösségi tervezési alkalmakat, ahol elhangzott: a fejleszteni kívánt területen jelenleg tartós zajhatárérték-túllépés történik a vasútvonal működése által, ami különösen az éjszakai időszakban zavarja a környéken lakók nyugalmát. A tervezők szándéka szerint ezért a munkálatokban kiemelt figyelmet kap az érintett terület zaj- és rezgésvédelme. 

A lakosság érdekében speciális, integrált zajvédőfalakat emelnek,

mely nemcsak zajvédelmi funkciót lát majd el, hanem a felsővezeték-tartó oszlopokat is kiváltja, és a megállóhelyen védi az utasokat az időjárási hatásoktól és a megállóhelyen védi az utasokat az időjárási hatásoktól.

Legyen a Nádorkertnél Budán

A fejlesztés keretében három új, forgalmas vasúti megállóhely is épül. Az egyik a Soroksári útnál, a Közvágóhíd közelében, a másik az Üllői útnál, a Népliget mellett. A harmadik új megállóhely Budán, a XI. kerületben, a Duna közelében, Nádorkertnél épül, ahol a környéken tízezres nagyságrendben épültek, épülnek irodai munkahelyek, lakások.

A Dunát átszelő vonalszakaszon az elővárosi vonatok a fejlesztés után a jelenlegi 30 perc helyett 7-10 percenként közlekedhetnek. A bővítéssel Dél-Pest, Kelet-Pest, Dél-Buda kertvárosaiban és Pest megye kapcsolódó elővárosi településein javítható az elővárosi vasúti szolgáltatás, új kapcsolatokkal, gyorsabb eljutással, gyakoribb vonatközlekedéssel. A vonalszakaszt érintő távolsági és nemzetközi vonatok a pesti Duna-part közelében, a Közvágóhíd új megállóhely érintésével adnak sokkal jobb, szervesebb kapcsolatot Budapest frekventált területeivel.

A pénzt is erre adják

Végül, de nem utolsósorban a projekt alapján uniós kötelezettségek állnak fenn, a támogatásokat ezekre adják. Nem elhanyagolható szempont, hogy a fenntartható multimodális közlekedési hálózat fejlesztése hozzájárul azon célkitűzések eléréséhez, amelyek szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest 60 százalékkal csökkenteni kell.