A lap emlékeztet rá, hogy a kormány még novemberben kérte: az Alkotmánybíróság értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések. Vizsgálatot kíván különösen a megállapodásoknak az a kikötése, amely lehetővé teszi az egyoldalú kamatemelést, az árfolyamrés megállapítását és azt, hogy a kockázatot az ügyfelekre hárítsák. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány január 27-en nyújtotta be a devizaügyek két új, eddig ismeretlen dokumentumát az Ab-hez.
Az Európai Bíróság a főtanácsnok szerdai előterjesztését követően akár egy hónapon belül meghozhatja döntését a Kásler-ügyben. Ezután idehaza a Kúria az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témaköreiben kiegészítheti december 16-i jogegységi határozatát. Összességében még tavasszal eldőlhet, hogy a jogalkotás milyen új rendelkezéseket hozhat a devizahitelesek megsegítésére - írja a lap.
Kásler Árpád és felesége devizahitelügyben 2012-ben jogerősen pert nyert a Szegedi Ítélőtáblán az OTP-vel szemben. A pénzintézet a döntés felülvizsgálatát kérte a Kúriától, amely a múlt év elején három kérdést tett fel az uniós bíróságnak.
Legolvasottabb

Gyorsan áttekerte a kapcsolót Finnország, ahogy levágta őket a Gazprom

Változás a bankszámláknál: ráfizethet, aki nem vált újra

Így szúrhat ki minket a NAV a sok százezer adózó közül, érdemes tudni róla

Brüsszel döntése elkaszálja a paksi gigaberuházást, de az átállás nehéz lesz

Nem hisznek a magyarok a kormány által látott fényes jövőben

Felvettük a babaváró támogatást, erre megcsalt a férjem: mit tegyek?

Káosz uralkodik a Kremlben, Putyint orvosok veszik körül
