A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről mostanában többször elhangzott, hogy globális szinten ötből négy jegybank foglalkozik a digitális jegybanki pénz témájával. Jelenleg az Európai Központi Bank (ECB) kezdeményezése tűnik a legnagyobb horderejűnek.

Az ECB kormányzótanácsa egyelőre még nem döntött arról, hogy bevezet-e digitális eurót, viszont arról már döntött, hogy október közepén nyilvános konzultációt és kísérleteket indít.

QP | Quality Placement

Itthon az őszi konferenciákon beszélt a témáról Matolcsy György jegybankelnök, ahogy Virág Barnabás alelnök is, noha egyikük sem beszélt arról, hogy ez a világszerte zajló digitális fejlesztési hullám mikor eredményezhet egy digitális forintot.

A Napi.hu kérdésére az MNB a legutóbbi fizetési rendszer jelentésének idevágó fejezetéhez irányítottak minket. Ebben a legfőbb megállapítás, hogy a rendkívül szerteágazó hatások miatt még további vizsgálatok szükségesek, többek között a pénzforgalmi, monetáris politikai és pénzügyi stabilitási kérdések tekintetében.

Az ECB mellett Kína az, ami már kísérleti jelleggel használ digitális jüant, valamint a svéd Riksbank is szépen halad, ott indokolt is a lépés, lévén Svédország már gyakorlatilag készpénzmentesnek tekinthető.

Nagy a lemaradás

Az egyes jegybankok óvatossága érthető. Ahogy arra az MNB jelentése is kitér, egy ilyen váltás esetében át kellene gondolni a bankrendszer üzleti modelljét, a monetáris politika alkalmazásának módjait, illetve a globálissá váló likviditás gazdasági hatásait is.

Olyan gyakorlati kérdésekről nem is beszélve, hogy mi legyen a termék árazása, és miként alakuljon vagy térjen el a kamatozása a meglévő termékektől. A digitális jegybankpénz bevezetési lehetőségeit vizsgáló jegybankok emellett elemzik a jegybanki eszköztárra és a jegybanki mérlegre gyakorolt hatásokat is.

A szabályozók a piachoz képest lemaradásban vannak, lévén már évtizedes távlatban működnek különböző decentralizált digitális pénzek. Amikor a Facebook a maga milliárdos felhasználói bázisával belépett volna a piacra egy saját fejlesztéssel, a hatóságok észbe kaptak, és lényegében megbénították a kezdeményezést. A libra még létezik, alakítgatnak rajta, de azt a hatást, amit vártak tőle már aligha fejtheti ki.

Pedig a kriptopénzek világára van igény és tetemes összegek mozognak. A Whale Alert nevű Twitter oldal szerint, ami a méretesebb bitcoin tranzakciókat, a "bálnákat" követi nyomon, ennek a cikknek a megírása alatt is több százmillió dollárnyi tranzakció történik, és ezek csak a nagy ügyletek, amikor tízmilliós tételekben megy egyik tárcából a másikba digitális pénz.

Nem biztos, hogy van értelme

Az érdeklődés egyértelmű, de nem mindenhol gondolják úgy, hogy hasznos a fejlesztési irányzat. Bencsik László, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese nemrég a Portfolio.hu konferenciáján beszélt arról, hogy felesleges digitalizálni a pénzt. Elvégre már most rendelkezésre áll számos elektronikus csatorna, legyen szó a bankkártyákról, vagy az azonnali fizetésről, ami elektronikusan elintéz öt másodpercen belül minden tranzakciót.

Virág Barnabás szerint a digitális jegybanki pénzzel az MNB is kezelhetne betéteket, ez Bencsik szerint problémás, mert ez azt is feltételezi, hogy a jegybank nem bízik meg a bankokban ha át akarja venni a feladataikat.

"Ha ez így van akkor...jaj" - mondta Bencsik.