A hivatalba lépett Biden-adminisztrációnak három prioritása volt: a koronavírus-járvány elleni küzdelem, a klímavédelem és Kína. A kormány politikája mögött Kínával kapcsolatban Washingtonban kétpárti egyetértés van, nagy a támogatottsága a szabad és nyitott nemzetközi rendszer megőrzésére tett erőfeszítésnek, illetve a technológiai versennyel vagy az emberjogi kérdésekkel kapcsolatos politikának - mondta a HVG-nek adott interjújában a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője, Marc Dillard.

Kínával kapcsolatban az ügyvivő megjegyezte: természetes, hogy minden ország gazdasági kapcsolatot létesít Kínával, amely egy hatalmas és megkerülhetetlen szereplője a világgazdaságnak, de fontos tisztában lenni a kínai kormányzati szervek, a vállalatok vagy épp az olyan intézmények, mint a Fudan Egyetem közötti viszonyrendszerrel. Akadnak olyan területek ugyanis, amelyeken a Kínai Kommunista Párt a saját befolyását érvényesíti, illetve az előbb említett entitásokon keresztül gyakorol nyomást a világ egyes részein - emelte ki az ügyvivő.

Dillard példaként a Huaweit említette az 5G hálózatok kapcsán, majd megjegyezte, hogy Európában több ország is tett lépéseket a kritikus infrastruktúrájuk védelme érdekében, az uniós vezetőkkel pedig létrehoztak egy kereskedelmi és technológiai tanácsot is, aminek célja felmérni, hogy Kína milyen módon próbál előnyhöz jutni.

Az ügyvivő a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem beruházásával kapcsolatban megjegyezte, hogy szerinte egyik ügyletre sem jellemző a transzparencia. Az előbbi beruházással kapcsolatban példaként említette, hogy a kínai Eximbank által nyújtott 570 milliárd forintos hitel szerződései titkosak. A transzparencia hiánya Dillard szerint nemcsak az üzleti életben kelt bizonytalanságot, de nemzetbiztonsági szempontból is.

Ezek az aggodalmak, ahogy Kína szerepe is változik a világban, a Biden-adminisztráció figyelmének középpontjába is egyre inkább belekerülnek - tette hozzá az ügyvivő, aki azt is megjegyezte, hogy vannak viszont területek, ahol Kína is együttműködő, ilyenek például az olyan globális érdekek, mint a klímaügyek.

Dillard az amerikai-magyar kapcsolatokat illetően úgy látja, a két ország kapcsolata gazdasági és katonai területen is erős, "szövetségesek vagyunk a NATO-ban". Anthony Blinken külügyminisztert idézve Dillard hozzátette, az USA célja, hogy megtalálja a módját, amivel ez a kapcsolat erősíthető, és közben jelezni az USA elkötelezettségét a demokratikus intézmények, az emberi jogok és a jogállamiság iránt. "A NATO-tagságnak például ezen értékek tiszteletben tartása is része" - fogalmazott.

Blinken külügyminiszter áprilisban kijelentette, a pluralizmus tiszteletben tartása érdekében az USA nyomást gyakorol majd Orbán Viktorra. A HVG azon kérdésére, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközökre gondolhatott a külügyminiszter, az ügyvivő azt mondta: "Értékeljük Magyarország NATO-szövetségesi hozzáállását, hozzájárulását az afganisztáni misszióhoz vagy a koszovói békefenntartáshoz. A katonai, energetikai vagy gazdasági együttműködés erősítése mellett ugyanakkor az aggodalmainknak is hangot adunk az emberi jogokkal vagy a demokratikus intézményrendszerrel és a sajtószabadsággal kapcsolatban."  Az amerikai külpolitika része a korrupció elleni küzdelem is, amit június 3-án egy memorandumban a Biden-adminisztráció is megerősített, nemzetbiztonsági érdeknek minősítve a harcot ellene - tette hozzá az ügyvivő.