Magyarország a világon a 6. helyen, a Visegrádi országok között az első helyen áll a dohányzás miatti, százezer lakosra jutó halálozással.  2010-2017 között ugyan a V4-ek között nálunk csökkent legjobban ez a mutató, 13 százalékkal a százezer lakosonkénti 283 főről 247 főre, azonban még így is kimagasló a környező országokhoz mérve -  ismertette a dohányzás társadalmi-gazdasági terheit felmérő legújabb vizsgálat előzetes eredményeit Bakacs Márta epidemiológus, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársa.

2017-ben az egészségügyben ellátottak közel 8 százaléka, több mint 600 ezer ember a dohányzás miatt szorult gyógyításra.

Kapcsolódó

A felmérés szerint a dohányzás következményeivel küzdő nőbetegek 63 százaléka, a férfiak 48 százaléka szenvedett légzőrendszeri betegségben, a keringési rendszer károsodása és a daganatos betegségek viszont a férfiakat sújtják nagyobb arányban.

Kiderült az is, hogy a várandósok 15 százaléka dohányzik.

Gazdasági következmények

A természetbeni ellátásra fordított 1300 milliárd forintnak mintegy ötödét, 247 milliárd forintot tett ki a dohányzás okozta károsodások kezelése. A 247 milliárd forintból a nőkre 113 milliárd, a férfiakra 134 milliárd forint jutott - idézte az adatokat Bakacs Márta.

Kasszák szerint vizsgálva a dohányzás miatti kiadásokat a tanulmányból kiderült, hogy a CT-re szánt büdzsé több mint ötödét (5,4 milliárd forint), a gyógyszertámogatások ötödét (96,4, milliárd forint), a fekvőbeteg ellátásra szánt kiadások közel ötödét (109 milliárd forint) fordították 2017-ben a dohányzás következtében kialakult egészségkárosodások kezelésére. Az egyéb kassza, a járóbeteg kassza és a laborkassza 16-15-14 százalékát (rendre 12,2 milliárd, 20 milliárd, 4 milliárd forint) emésztette fel a dohányzás okozta kórképek ellátása.

Minden 13. beteg a dohányzáshoz köthető állapot miatt igényelt egészségügyi ellátást.

Az előzetes adatokból ugyan még nem derült ki, de a korábbi,  2012-es ugyanilyen vizsgálatnál úgy találták, hogy dohányzás  340 ezer életév elvesztéséhez vezetett, ráadásul a legaktívabb, 16-64 éves korosztályban.

Minden ötödik halált a dohányzás okoz

A halálozások több mint feléért világszerte, így nálunk is négy egészség-magatartási kockázati tényező - a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás, a kevés mozgás és az alkohol - felelős. Magyarországon közel minden ötödik elhunyt, évi 25,5 ezer magyar a dohányzás által okozott károsodások miatt veszti életét, s noha a teljes felnőtt lakosságon belül 2009-14 között 38 százalékról 30 százalékra, majd 2017-recsökkent a dohányzók aránya, a 15-24 éves korosztályban a 2009-es 39 százalék ugyan 25 százalékra csökkent 2014-re, 2017-ben azonban egy hatalmas ugrást követően e korcsoport 38 százaléka dohányzott. Ez a korosztály a dohányipar elsődleges célpontja, ebben az időszakban alakulnak ki ugyanis a függőségek, a dohányzók 95 százaléka 25 éves kora előtt gyújtott rá először - fejtegette előadásában Joó Tamás egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa.

Évi 8,1 millió halál

Világszerte 1,3 milliárd ember dohányzik, 80 százalékuk alacsony és közepes fejlettségű országokban él. Évente 8,1 millió haláleset írható a dohányzás számlájára, a globális GDP 1,8 százaléka, mintegy 1400 milliárd dollár az ezzel járó, egészségügyi költség illetve termelékenység-csökkenés formájában jelentkező betegségteher. Magyarországon 1990 óta egymillió haláleset köszönhető a dohányzásnak - sorolta a főbb számokat Joó Tamás.

2015 óta nem csökken az elfüstölt mennyiség

Kedvezőtlen tendenciákról árulkodik az elszívott cigaretta mennyisége: míg 2011-2014 között 24 százalékkal csökkent a cigaretta és a vágott dohány fogyasztása,  a 2014-2015- közötti időszakban mért kisebb növekedés után máig ugyanazon  a szinten maradt a volumen, aminek a hátterében a komplex dohányzásellenes népegészségügyi csomag utánkövetésének, az intézkedések finomhangolásának elmaradása állhat - hangsúlyozta Joó Tamás.

A dohányzás visszaszorításának leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a jövedéki adó emelése, 10 százalékos drágulás ugyanis már 4-5 fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Az ár mellett a megfizethetőség, az átlagkeresethez viszonyított arány is befolyásolja a fogyasztást.  Magyarországon 2011-14 között jelentősen romlott a megfizethetőség, aminek a hatására a fogyasztás jelentősen, 24 százalékkal csökkent, az elmúlt öt évben viszont megfordult a trend, az átlagkeresetek növekedése mellett a dohánytermékek átlagára alig-alig nőtt, a megfizethetőség javult, a fogyasztott mennyiség pedig szinten maradt.

A fiatalokra céloz a dohányipar

A fiatalok védelmében Joó Tamás 3 területre hívta fel a figyelmet: a sodort cigaretta fogyasztásának drasztikus növekedésére -  2009-ben a 25 év alattiak 1 százaléka, 2017-ben már 40 százalékuk sodorta a cigarettát -, valamint az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek előretörésére. A fiatalok körében népszerű termékek a promócióban mint a dohányzás egészségesebb alternatívája jelennek meg, a hevített dohánytermékről a dohányipar azt kommunikálja, hogy "úgy tűnik, kevésbé káros".

Mi is az a hevített dohánytermék?

Magyarországon tavaly április óta elérhető a hevített, füstmentes dohánytermék, amelynek használatánál elégetés helyett 300-350 Celsius fok alatti hőmérsékletre hevítik a töltetet.  Nem vonatkozik rá a hagyományos dohánytermék szabályozása, a jövedéki adója csupán 15 százalék szemben a klasszikus cigaretták 56 százalékával. Különleges árszerkezete miatt 25 százalékos kiskereskedelmi árréssel kalkulálva 38 százalékos árréstömeg marad a dohány nagykereskedőnél, ami szintén jóval, 30 százalékkal kedvezőbb, mint a hagyományos termékek esetében.

Robosztus növekedés

Az intenzív marketingnek és a klasszikus cigarettáétól eltérő szabályozásnak köszönhetően a hevített dohánytermék forgalma hónapról hónapra 30 százalékkal nőtt tavaly, a jövedéki adóelőny miatt pedig az állam hatalmas adóbevételtől esik el - magyarázta Joó Tamás. Változatlan szabályozás és átlagosan 15 százalékos növekedés mellett, évi 1,1 milliárd szálat feltételezve a kiesés egyre nagyobb, a körülbelül 11 milliárdos jövedéki adóbevétellel szemben a nagykereskedelmi árrés 27 milliárdos becsült tömege állhat - hangsúlyozta Joó Tamás.

A WHO  és az egészségügyi közgazdászok javaslata egyértelmű, a hevített dohánytermékek dohányt tartalmaznak, ezért dohánytermékként kell szabályozni és azonos jövedéki adóval terhelni ezeket is. Mivel függőséget okoznak és rákkeltők, a reklámozásukat korlátozni kell. A füstmentes jövőt vizionáló reklámok kapcsán nem szabad elfeledkezni arról, hogy a füstmentesség helyett a nikotinmentes jövő lenne a cél - fogalmazott Joó Tamás. Úgy vélte, hogy a reklámfelületeiket a dohányipar rendelkezésére bocsátóknak érdemes lenne releváns forrásból - szakmai kollégiumi ajánlások, WHO - tájékozódni.

A jövedéki adó és a szabályozás hagyományos termékekhez igazítása nélkül az állam több tízmilliárdos bevételtől esik el, emellett a keresletvisszafogó intézkedések nélkül az egészségügyi mutatók, a betegségterhek sem javulhatnak - üzenték a döntéshozóknak az előadók. Bodrogi József egészségügyi közgazdász érthetetlennek nevezte, hogy miért nem indulnak be a dohányzástól eltántorító népegészségügyi programok, miért nincs erre forrás a 2021-es költségvetésben. Úgy vélte, a közgazdászok javaslatát azonnali intézkedésként kellene bevezetni a lehető leggyorsabb eredmény elérése érdekében.