Románia vonzóbb adókörnyezetet kínál, mint Magyarország, de ez a helyzet hamar változhat: az uniós pénzügyminiszterek szerint a román kormánynak hamarosan adót kell emelnie, hogy féken tudja tartani a költségvetési hiányt. Az adókörnyezetet tekintve tehát akadna jobb hely a magyar vállalkozásoknak Budapestnél. Irodát is olcsóbban tudnak bérelni Pozsonyban, Prágában. A további költségek közül a munkabérek a régiós átlag felettinek számítanak Magyarországon, a munkaadóra jutó közterhek viszont alacsonyabbak, mint a sok tekintetben ideális vállalkozási terepnek számító szlovák fővárosban. A NAPI Gazdaság tudósítóinak jelentése szerint a vállalkozók mindennapi kiadásai – taxiszámlák, éttermi számlák – általában alacsonyabbak a szomszédos fővárosokban, mint Budapesten. Tehát régiós összevetésben Budapest nem a legcsábítóbb hely vállalkozás alapítására. A bejegyzés költségei nem elhanyagolhatók, a kft. alapítása 190, a bt. alapítása közel 125 ezer forintot emészthet fel – igaz, akinek nincs ennyi pénze induláskor, annak nem érdemes belevágnia a vállalkozásba. Ennél tetemesebb tétel a kötelező törzstőke: a kft.-k esetében a 3 millió forintból a bejegyzéskor 1,5-et, majd egy éven belül még 1,5 millió forintot kell tudni bemutatni a cég bankszámláján. Részvénytársaságot – mind a nyílt, mind a zárt formáját – minimum 20 milliós alaptőkével lehet létrehozni, ennek egy részét apportban, vagyis nem pénzbeli hozzájárulásban is biztosíthatják a részvényesek. Az illetékek mértéke ehhez képest elenyésző, 100 ezer forint, ám az ügyvédi díjakra tetemes összeg is elmehet. Attól függően, hogy milyen bonyolult a társaság tulajdonosi szerkezete, illetve, hogy zárt- vagy nyíltkörű részvénytársaságról van szó, 200 ezer és 1 millió forint között mozog az átlagár, ám szélsőséges esetben megközelítheti akár a 10 millió forintot is. A budapesti munkaadónak átlagosan havi bruttó 149 700 forintba került egy alkalmazott a KSH legutóbbi kimutatása szerint. A foglalkoztató 29 százalék tb-járulékot fizet a bér után, továbbá 3 százalék munkaadói járulékot. A foglalkoztatottnak 12,5 százalékot kell lerónia egyéni járulék címén, és további 1,5 százalék munkavállalói járulékot vonnak le tőle. Egy kiadósabb étkezést valószínűleg nem úszhat meg 5000 forint alatt, de a Belvárosban 8–10 ezer forintot is elkölthet egy vacsorára a cégvezető. Budapesten lényegesen drágább taxiba is ülni, mint például Bukarestben. A fővárosban rendszerint – amennyiben nem egy „hiénához” ül be az utazni vágyó – 300 forintról indulnak az órák, azaz ez az alapdíj. A telefonos megrendeléskor a kilométerdíj jellemzően 195–200 forint között változik, míg a percdíj mintegy 50 forint. Abban az esetben ha utcán leintett kocsiról van szó, mélyebben a zsebébe kell nyúlni a „megrendelőnek”. Ebben az esetben 230 forint körülire emelkedik a kilométer-tarifa és körülbelül 60 forint percdíjjal kell számolni. Pozsonyban ellenben olcsóbb a cégalapítás, mint Magyarországon, irodát is alacsonyabb áron lehet bérelni, és a munkabér is elmarad a magyartól. A rárakódó, a munkaadót terhelő elvonás viszont minimálisan magasabb, de ezt ellensúlyozza a napi kiadások alacsonyabb volta. A magyar–szlovák üzleti kapcsolatokban leggyakoribb társasági forma a kft. és az rt. Ami a helyi béreket illeti, Szlovákiában 2005-ben 17 274 korona (121,7 ezer forint) volt a bruttó átlagbér. A munkavállaló biztosítását a munkáltató fizeti a munkavállaló adóalapja 35,2 százalékáig, míg a munkavállaló biztosításaira adóalapjának 13,4 százalékát fizeti. Vagyis a munkabér alacsonyabb, viszont a munkaadóra eső közteher valamivel magasabb, mint Magyarországon. A szabadfoglalkozású személyek számára 2004-től lehetővé teszik, hogy a vállalkozókhoz és iparosokhoz hasonlóan átalányadót fizessenek. Az adó- és járulékterheket figyelembe véve a 17 274 koronás bruttó bér 13 554 korona nettó bérnek felel meg, a munkaadó által befizetendő járulékokat is figyelembe véve a teljes összeg 23 354 koronára rúg. Pozsonyban az országos átlagnál magasabbak a fizetések, 2005-ben a főváros átlaga 23 212 korona volt. Szlovákia lépett az elsők között egyébként az adórendszer egyszerűsítése terén, pár éve már egységesen 19 százalékos az áfa, a társasági adó és az szja. A szlovák fővárosban 12 korona (84 forint) a taxitarifa kilométerenként, egy kiadósabb étkezés – egy átlagos étteremben – pedig 200–300 koronából (1410–2150 forintból) kihozható.
QP | Quality Placement