Noha a kamatplafon bevezetésére több országban is létezik példa - és ezt szerdán már az MSZP, illetve korábban Szabó Máté ombudsman is szorgalmazta - a jogszabályokba eddig nem került be - írta az MTI-Eco. A közelmúltban a Btk. ugyan kiegészült az uzsora bűncselekmény fogalmával, de az erről szóló, március elsején hatályba lépő törvényben sem szerepel a kamatplafon meghatározása. Magas, néha 400 százalékot is meghaladó thm-es gyorskölcsönt több szolgáltató is nyújt - Provident, Athlon, KÁPÉ - közülük a Provident ellen demonstrált hétfőn néhány hitelfelvevő. A pénzügyi szolgáltató ezt követően jelezte: megváltoztatja reklámjait és olyan új termékkel is bővíti kínálatát, amely a korábbinál jóval alacsonyabb, 90 százalékos thm mellett igényelhető. A teljes hiteldíjmutatónál nem lenne célszerű konkrét számszerű értékeket rögzíteni a törvényben - mondták az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál az MTI kérdésére. Minden eset eltér egymástól, jogvita esetén fontos a bíróság egyedi mérlegelése, ezért is alkották meg az uzsoratevékenységről szóló törvényt. Azonos százalékos arányok mellett a hatás eltérő a kisebb és a nagyobb összegeknél. Ráadásul ha a törvény tartalmazna egy konkrét kamatmértéket, vagy egy arányszámot, akkor ennek kamatfelhajtó hatása lenne - véli a tárca. A törvényben meghatározottnál ugyanis csak kicsit alacsonyabb mértékre állna be a piac akkor is, ha egyébként ennél kisebb kamatot (hiteldíjat) alkalmaznának. Ehelyett inkább azt szeretné az IRM biztosítani, hogy a bíróság a feltűnő értékkülönbség kérdésében konkrét szerződés körülményeinek figyelembe vételével dönthessen.