A novemberi adat kissé alulmúlja a piaci várakozást. Folytatódik a refláció, vagyis az áremelkedés fokozatos gyorsulása - kommentálta a friss adatokat Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. A volatilis tételektől (energia és nyers élelmiszerek) megtisztított éves maginflációs mutató elérte annak a sávnak a tetejét, vagyis a 1,5 százalékot, amelyben az elmúlt közel másfél évben mozgott. Ezzel együtt az elmúlt hónapok egy lassú emelkedő trendre utalnak, amelynek folytatódása várható, tekintettel az erős bérnyomásra.

A szakértő decemberben tovább erősödő inflációra számít, amely megközelítheti a 2 százalékot is. Az év végi áremelkedést az üzemanyagok drágulása vezérelheti, figyelembe véve a dollár erősödését és az olajárak felfutását. Így 2016 egészében 0,5 százalék körüli átlagos éves inflációt vár.

Kapcsolódó

Novemberben a dohánytermékek jövedéki adóemelése még csupán kismértékben meg az árakban - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Várakozása szerint decemberben részben bázishatások, az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció 1,8 százalékra emelkedhet, 2017 végére pedig megközelítheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018 előtt. Ez pedig lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását.

Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa-csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet. Az év elején az üzemanyagárak alacsony bázisa miatt átmenetileg az infláció átlépheti a 2,5 százalékot, azonban a nyári hónapokra 2 százalék közelébe lassulhat vissza a pénzromlás üteme. A béremelkedések költsége, valamint kereslet növelő hatásai magasabb inflációt is okozhatnak, azonban ezt részben ellensúlyozhatja a munkáltatói terhek csökkentése, a forint erősödése, valamint a továbbra is igen alacsony nemzetközi inflációs környezet - fogalmazott Suppan.

Az üzemanyagárak novemberben is már az emelkedést támogatták, miután ősszel egyértelműen megtört a két éve tartó árcsökkenés - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Az árszint emelkedését erősítették az élelmiszerek és a ruházati cikkek is. Bár az infláció trendjében a a belső kereslet erősödését is tükröződhet,a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek hó/hó indexei novemberben nem emelkedtek.

Az infláció még mindig jelentősen elmarad a jegybanki céltól és abszolút értékben is alacsonynak mondható, de az emelkedő trend már egyértelmű. Az év/éves inflációs ütem 2013 szeptemberében 1,4 százalék volt, azóta most először fordult elő 1 százalékot meghaladó árindex. Ezzel együtt a monetáris politikai kilátások nem változtak. Majd 2017 elején folytatódhat az emelkedő trend, az első negyedévre már 2 százalék fölötti év/év árindexet várható, az éves átlag is 2 százalék közelébe ugorhat - véli Jobbágy.

A novemberi adatok sem tanúskodnak arról, hogy a magyar gazdaságban erős lenne az inflációs nyomás - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. makrogazdasági elemzője. Jövőre ellentétes hatások befolyásolhatják az inflációt. A bázishatás miatt emelkedő éves indexeket vár, azonban az áfa-csökkentések mérséklik a gyorsulás ütemét, miközben az eurózónából továbbra is alacsony inflációt hat. Így az infláció 2017-ben is a jegybanki cél alatt maradhat, Nyeste várakozása az éves átlagos indexre 1,9 százalék. Ugyanakkor a jövő évre várt erőteljes bérkiáramlás, párosulva az emelkedő lakossági fogyasztással felfelé irányuló kockázatot jelent.