A huszonnegyedik órában vannak a hazai webshopok. E-kereskedelmi cégvezetők szerint elveszíthetik a magyar piac többségét, az online áruházak a kisboltok sorsára juthatnak, áldozatul esve a külföldi szereplők terjeszkedésének. Bár még tavaly szépen teljesített a magyar e-kereskedelem, a régiós eredményekhez képest aggasztóan alacsony, mindössze 32 százalék az exportáló magyar e-kereskedők aránya – derül ki egy friss kutatásból.

Egyébként Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján is azt mondta: a hazai exporterősség nem tud növekedni. Csekély 5 százalék csupán azoknak a vállalatoknak az aránya, melyek képesek külföldre is terméket, szolgáltatást eladni. Éppen ezért növelni kell a magyar cégek beágyazottságát a nemzetközi értékláncokba - tette hozzá a tárcavezető.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március elején megjelent adatai szerint 2023. januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene 3,9 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékot hasító csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene is 7,6 százalékkal esett vissza.

A kutatásról

A felmérést száz magyarországi webáruház-tulajdonos körében végezték, szakértői mintavétellel. Adatfelvétel ideje 2022. december–2023. januárja volt.

A Growww Digital, a Humanize Studio és a Kosárérték e-kereskedelmi kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett e-kereskedők kétharmada - 65 százaléka - zárt jobb évet 2022-ben, mint egy évvel korábban, minden ötödik kereskedő eredménye stagnált, 14 százaléknak pedig rosszabb éve volt a 2022-es mint az egy évvel korábbi.

Bár a hivatalos statisztikai adatokra még várni kell, az évközi adatok alapján az e-kereskedelmi forgalom kismértékű növekedése várható - mondta Szabó László, a Growww Digital ügyvezető partnere. Ez kifejezetten üdítő eredmény annak tükrében, hogy nem teljesített jól az e-kereskedelem a kelet- és közép-európai régióban. Még a rendre előttünk járó cseh és szlovák e-kereskedelmi piac teljesítménye is 8-10 százalékot csökkent tavaly a becslések alapján, igaz, bár hozzátette: a cseh piac egy magasabb bázisról esett vissza.

Felhívta a figyelmet, hogy továbbra aggasztóan alacsony a magyar e-kereskedelmi export aránya.

A többség nem exportképes

A kutatásban megkérdezett magyar e-kereskedők kétharmada - 68 százaléka - nem értékesít külföldön. A válaszadók 42 százaléka pedig nem is tervezi. A kutatás adatai szerint egy országba exportál a vizsgált e-kereskedők 14 százaléka, 18 százalék pedig több országban is értékesít.

Ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, az erősen negatív lenne

- tette hozzá a szakember.

Bár jelentős számú magyar e-kereskedelmi vállalkozás lenne képes exportálni, a hazai cégek sokkal kevésbé exportorientáltak, mint a lengyel, cseh és szlovák versenytársaik, akik intenzíven bővítik piacaikat. Szabó László szerint nemzetközi piacok nélkül a hazai e-kereskedők kis eséllyel tudják tartani a versenyt a külföldi versenytársakkal..

Vásárló élmény-deficit nehezíti az exportot

Amíg egy webshop nem nyújt nemzetközi színvonalú vásárlói élményt, addig védtelen lesz a nemzetközi versenytársakkal szemben, és nem tud hatékonyan exportálni sem - mondta Stampf Attila, a Humanize Studio customer experience szakértője.

Az öt legnagyobb akadály:

  • az átfogó vásárlói élmény kialakítása;
  • az ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer (CRM) kialakítása;
  • a belső folyamatok vásárló fókuszú optimalizálása;
  • a vásárlói visszajelzések gyűjtése és feldolgozása;
  • valamint a vásárlói folyamat feltárása és megértése.

A visszatérő vevők biztosítják a növekedés és az export bázisát is. Bár a kutatásban részt vevő e-kereskedők válaszaiból az derül ki, hogy fontos számukra, hogy az új vevőkből visszatérő vásárlók váljanak, sok nehézséggel szembesülnek a webáruházak.

A kisboltok már szenvednek

Az e-kereskedők nem akarnak a kisboltok sorsára jutni, mondták a kutatásban részvevő cégvezetők. A kisboltok bezárásával kapcsolatban a napokban a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin azt mondta a svájci közszolgálati televíziónak adott interjújában: az alapvető élelmiszerek befagyasztott árai különösen a kisebb boltok számára jelentenek problémát, ennek az az oka, hogy a kisboltoknak alapvetően kicsi az árrésük, tehát most olyan áron kell árulniuk a termékeket, ami nem fedezi a költségeiket – azaz a létüket veszélyezteti.