A kelet-közép-európai, valamint az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására alakult nemzetközi bank részvényes országai és intézményei az EBRD zágrábi éves közgyűlésének első napján döntöttek a tőkeállomány 50 százalékos emeléséről. Az EBRD tőkéje így 20 milliárd euróról 30 milliárd euróra emelkedik.

Thomas Mirow bankelnök még a zágrábi közgyűlés előtt, újságíróknak tartott londoni helyzetértékelésében kijelentette: a tőkeemelés biztosította pótlólagos források révén az EBRD a jövőben a korábbi időszakra jellemző 5-6 milliárd eurós évi átlag helyett 8,5-9 milliárd euró tőkét lesz képes juttatni a kedvezményezett országcsoportnak, vagyis éves átlagban hozzávetőleg 3 milliárd eurós finanszírozási többlettel lehet számolni.

A tőkeemelés jóváhagyásáról Londonban kiadott pénteki ismertetésében az EBRD közölte: a zágrábi döntés 2010-2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig folyósított.

A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban - közölték a bank londoni központjában.

A válságkezelés folytatódása mellett az azzal összefüggő tőkeemelés volt a pénteken kezdődött idei, 19. EBRD-közgyűlés fő napirendi pontja.

A bank pénteki közleménye szerint a 2011-2015 közötti időszakra szóló - a közgyűlés nyitónapján ugyancsak elfogadott - tevékenységi stratégia azzal számol, hogy továbbra is jelentős lesz azt igény az EBRD tőkéje iránt, mivel a más forrásokból hozzáférhető finanszírozások értéke a belátható jövőben várhatóan jóval elmarad a válság előtti szintektől.

Erre hívta fel a figyelmet a közgyűlést megnyitó pénteki beszédében Thomas Mirow, az EBRD elnöke is.

Mirow kijelentette: a bank működési térségének továbbra is bizonytalan növekedési kilátásai miatt most még jelentős az igény az EBRD-támogatásokra, és a tőkeemelést az igazgatótanács azért javasolta, hogy ne csökkenjen idő előtt a pénzintézet támogatási képessége.

Mirow ugyanakkor hozzátette: a gazdasági körülmények majdani javulásával egy idő után ismét elindulhat az "érési" folyamat, amelynek végén a fejlettebb közép- és kelet-európai országoknak már nem lesz szükségük az EBRD támogatására.

A bank már 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. 

A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben visszafordítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt "drámaian növeli" tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től már nem lesz szükségük EBRD-támogatásra.

E térség országai közül jelenleg egyedül Csehországban nem aktív a bank; itt 2007 vége óta nem indultak újabb EBRD-programok.

Mirow az EBRD Zágrábba összehívott közgyűlését megnyitva elmondta: a válságra válaszul a bank tavaly csaknem 60 százalékkal 7,9 milliárd euróra növelte a működési területének nyújtott új finanszírozások értékét, ami az eddigi éves rekord.

A bankelnök szerint az előző, tavalyi közgyűlés idején még nem lehetett kizárni a bank tevékenységi térségét alkotó országcsoportban a teljes "pénzügyi leolvadást". 

Ennek azóta sikerült elejét venni, ám a felzárkózó piaci térségek gazdasági növekedése eltérő ütemekben indult meg, és az EBRD-térség a többi feltörekvő régió zöméhez képest is lemaradásban van - mondta megnyitójában az EBRD vezetője.