Évek óta közismert, hogy a magyar börtönök túlzsúfoltak - írja a Népszava. Most nem egészen 132 százalékos az intézeteink kihasználtsága, de pár éve még 100 helyen 142 elítéltet zsúfoltak össze, amivel az utolsók voltunk a kontinensen. Európában még ma is csak Macedóniában rosszabb valamivel a helyzet, s a mi adataink az utóbbi évek férőhelybővítései ellenére még mindig a dél-amerikai állapotokhoz közelítenek - teszi hozzá a lap cikke.

Magyarországon 2016-ban 13 474 férőhelyen élt majdnem 18 ezer ember. Orosz Zoltán BVOP szóvivő szerint pedig idén augusztus közepén 17 876 elítélt volt a zárkákban.

"A fogvatartás körülményei miatt magyar rabok eddig több ezer keresetet nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely többször is felszólította Magyarországot, hogy találjon megoldást a zsúfoltság enyhítésére" - írta a lap, hozzátéve, hogy Strasbourg eddig 101 esetben marasztalta el a magyar kormányt.

Eddig közel 500 millió forint kártérítést fizettett ki Magyarország a túlzsúfoltság miatt. A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy a beadványok elbírálását az EJEB most felfüggesztette, mert idén januártól lehetőség van az elhelyezési körülmények miatt beadott panasz- és kártalanítási ügyek lefolytatására a magyar jogrendszerben is.

Bár született arról kormánydöntés tavaly, hogy 7 településen 500 fős, egy helyen pedig ezer rabot befogadó új börtön épüljön - ami egyben 2500 új munkahelyet is teremtene -, ám szakértők szerint a férőhelyek bővítése csak átmeneti megoldás. Sokak szerint e helyett a felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott pénzbüntetés, az elkövető jóvátételre kötelezése, a nagyon rövid időtartamú elzárások - így a fiatalkorúak szabálysértési elzárásának megszüntetése - eredményre vezetne. Gyakrabban alkalmaznák a házi őrizet különböző formáit is.