"Legyen az szívinfarktus, szívelégtelenség, szívritmuszavar, egyre fiatalabb korban jelentkeznek a szív-és koszorúér betegségek, nem ritkán fiatal nők körében. Ők ráadásul hajlamosak elbagatellizálni a tüneteket, mert nem is gondolnak arra, hogy bármilyen bajuk lehet. A Városmajori Klinikán ma már egyáltalán nem kuriózum, ha egy fiatalnak kell akut segítség.

Sajnos ma már korábban is jelentkeznek a genetikai okok miatti problémák, erre pedig ráerősít az életmód. Ma már egyáltalán nem az idősek, pláne nem csak a férfiak betegsége. Mind több fiatal nőnél tapasztalhatók panaszok, igaz, az ő esetükben mondjuk hormonális hatások, a stressz is okozhatnak, mondjuk szapora szívverést, de ugyanilyen esélye van annak, hogy szívritmuszavar van a tünetek hátterében. Nagyon fontos, hogy már a vészhelyzet előtt vegyük komolyan a panaszokat”- mondja Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív és Érgyógyászati Klinika kardiológusa.

Figyeljünk a jelzésekre

„Mindegy, hogy hány évesek vagyunk, figyeljünk a jelzésekre. Főleg, ha a családban, anyai, apai ágon volt már szívbetegség, az esélye ennek ugyanis 20-30 százalékkal nagyobb, ha ráadásul a dohányzással, túlsúllyal, mozgásszegény életmóddal erre még ’rá is segítünk’, ez a veszély még nagyobb. Ha viszont ezekre figyelünk, a kialakulás kockázata jelentősen csökken.

Amennyiben eddig teljesen jó fizikális állapotban voltunk, de nehézlégzésünk lesz, szapora szívverésünk, vagy a szív kihagy, kifulladunk, ha két emeletet gyalog meg kell tennünk,fáradékonyabbak leszünk, csökken a terhelhetőségünk, akkor fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Ugyanilyen jelzés a mellkasi nyomás, jellemzően a szegycsont mögötti nyomó, kisugárzó fájdalom.

Az okos órák nagyon sokat tudnak segíteni a diagnosztikában, a jobb minőségű laikus eszközök kiváló EKG-képeket tudnak már készíteni, amelyek segítségével sokkal könnyebben kapnak a szakemberek teljes képet és meg tudják állapítani, mi is áll a panaszok hátterében.

A sport védőfaktor, de veszélye is van

A sport ugyan komoly védőfaktor, viszont az extrém terhelés bizonyítottan nem tesz jót a szívnek. Ha például genetikailag kódolt szívizombetegségünk van, az így könnyebben előjön. Ez egy ideig jó hatással is lehet a teljesítményre, ezért alattomos, idővel ugyanis akár tragikus szívritmuszavart, vagy szívelégtelenséget okozhat, de maga ez a terhelés is károsíthatja a szívizmokat. Ezért aki ultramaratonra, vagy bármilyen extrém teljesítményre készül, mindenképp kardiológiai kivizsgálással kezdjen neki”- figyelmeztet a kardiológus.

A háziorvosok nyilvántartásai szerint csak 2017-ben 3,1 millió 19 évesnél idősebb beteget kezeltek magas vérnyomással Magyarországon. Ugyanakkor a 19 év alattiak körében közel 11 ezer hipertóniával küzdő beteget tartottak számon. Az érintettség azonban lényegesen magasabb lehet mindkét korcsoport esetében,a tünetmentesség és a szűrővizsgálatok hanyagolása miatt.

„Mind több tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy már a 20-as és 30-as korosztályban egyre többeket érint a szívroham.

Bár tisztában vagyunk vele, hogy az elhízás milyen egészségügyi problémákhoz - például szívbetegségekhez - vezet, a statisztikák szerint mégis egyre nő a túlsúlyos emberek aránya. Az európai lakosság több mint fele legalább túlsúlyos és 20 százaléka elhízott. Becslések szerint ráadásul 10 éven belül 50 százalékra nőhet az utóbbiak aránya. Magyarországon különösen rossz a helyzet: az elhízottak aránya nálunk a legmagasabb Európában, különösen ijesztő, hogy nemcsak a felnőttek, de a gyerekek között is nő a jelentős súlyproblémákkal küzdők száma, ami fiatal felnőttként már komolyabb betegségekkel járhat, így a szívroham kockázata jóval magasabb azoknál, akik már gyerekkorukban elhíznak.

Ugyanilyen tényező a stressz, gyulladást válthat ki a koszorúerekben, ami növeli a vérrögök kialakulásának veszélyét. Nem véletlen, hogy a stresszes életmódot folytatók között jóval több a szívbeteg. Egy 52 országban végzett kutatás eredménye szerint azoknál, akik munkahelyi vagy otthoni stresszre panaszkodnak, kétszer nagyobb a szívroham rizikója, ráadásul az Amerikai Pszichológiai Társaság felmérése szerint pedig a 22-39 év közöttiek stresszelnek a legtöbbet. Fontos lenne tehát, hogy a 20-as és 30-as éveink ne a teljesítménykényszerről, túlhajtásról szóljanak”- mondja Bernáth-Lukács Zsuzsa a SZÍVSN országos betegegyesület vezetője.

A szívbetegségek másik fontos rizikófaktora a dohányzás, amely még mindig túlságosan gyakori a fiatalok, főleg a fiatal nők körében. Sőt, a 25-44 éves korosztályban közel kétszer annyian gyújtanak rá rendszeresen, mint az idősebbek. Egy, a The British Medical Journal című szakmai folyóiratban közölt tanulmány szerint pedig napi egy cigaretta majdnem 50 százalékkal növeli a koszorúér-betegségek kockázatát.

Bár a szívinfarktus sokszor derült égből villámcsapásként sújt le, általában a szervezet már előre jelzi, hogy gond van - ám fiatalként ezeket sokan nem veszik elég komolyan. Ez nemcsak a páciensekre, de az orvosokra is jellemző. Míg egy 60 év feletti férfinál fokozott izzadás, fáradékonyság, légszomj esetén azonnal elrendelik az EKG-vizsgálatot, egy 30-as férfinál gyakran csupán kímélő életmódot javasolnak. Éppen ezért fontos, hogy saját magunk is figyeljünk a vészjelekre.

„A génjeinkben hordozott 120 évből a túlsúly, a dohányzás a feldolgozatlan stressz és a helytelen életmód 40-50 évet is lefaraghat. Fontos, hogy a tünetekre figyeljünk és ne késlekedjünk mentőt hívni ha mellkasi panaszt, ehhez társuló magas vérnyomást, szapora pulzust érzékelünk.

Hazánkban 300 000 főre tehető a szívelégtelenségben szenvedők száma. Náluk gyakori tünet a légszomj és a gyengeség, ebből következik a rossz közérzet, szorongás és az aggodalom, mert nehéz megbirkózni így a mindennapokkal. Szűk a cipő a lábak és a bokák, sokszor a has hirtelen megduzzad, viszont a kar, kéz, lábszár fázik a rossz vérellátás miatt” mondja a SZÍVSN elnöke.

A szívelégtelenség kezelésének lehetőségei egyre bővülnek, ezek bemutatására mindenkit szeretettel hív meg az egyesület elnöke a Testnevelési Egyetem K épületében szeptember 26-án megrendezendő Szívünk napjára