Az év során, az eddig hagyományoknak megfelelően lendületesen növekedett az állami kórházak lejárt tartozása, július végéig a növekedés havi átlaga meghaladta az 5 milliárd forintot. Az augusztusi MÁK adatok azonban nagy meglepetésre a szokásos növekedés helyett 19 milliárdos csökkenésről tudósítottak, miközben évközi konszolidációról - amit a beszállítók régóta szorgalmaznak - nem jelent meg hivatalos közlés. 

A 19 milliárdos csökkenés 9 milliárdját indokolja a gyógyító-megelőző ellátásban résztvevő egyetemek alapítványi tulajdonba kerülése, így az ott keletkező adósság eltűnt a MÁK soraiból, persze csak onnan, a valóságban valószínűleg nem. A továbbiakban így  - kötelező adatközlés híján - nem is számíthatunk arra, hogy a klinikáik gazdálkodására ráláthatunk.

Kapcsolódó

A további 10 milliárdos csökkenésre is magyarázatot kerestünk, ha már a beszállítók arról számoltak be, hogy nem érzékelték a lejárt számláik kifizetését. Hivatalos válaszok híján az egészségügyre közelről rálátó forrásaink véleménye, tapasztalatai alapján úgy tűnik, a további 10 milliárdnyi adósságcsökkenés oka a Covid-ellátással kapcsolatos kórházi költségek kifizetése körül keresendő.

A Covid miatt augusztusban az intézményeknek juttatott összeg nagysága nem ismert, csak vélelmezhető, hogy jóval több pénzről lehet szó, mint ami a tartozások 10 milliárdos csökkenéséből látszik, becslések szerint akár 25 milliárdnyi plusz forrást is kaphattak a kórházak. Csakhogy a pluszkiadások nagy része bérjellegű kifizetés volt - ügyeletek, hétvégi oltások, stb- , így nem is jelent meg az államkincstári adatokban csökkenésként.

A címkézés nélkül kapott kapott pluszpénz bérjellegű kifizetéseken felül megmaradt részét, a mintegy 10 milliárdot valószínűleg rezsitartozásokra és privilegizált beszállítók kifizetésére fordíthatták az intézmények. Az orvostechnikai beszállítók, a Covid-ellátásban nem résztvevők pedig kimaradtak ebből a sorból.

Az augusztus végi 27 milliárd forintnyi adósság értelmezéséhez mindenesetre érdemes figyelembe venni, hogy minden valószínűséggel az egyetemeknél is maradt tartozás (ha el is tűnt velük együtt a MÁK kimutatásból mintegy 9 milliárdnyi adósság), a pluszpénzzel a fele legalább megmaradhatott. Ez összesen még mindig 31 milliárd forintnyi tartozás, 10 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. 2020 augusztus végén ugyanis 41 milliárdon állt az adósságmutató, évközi konszolidáció nélkül.

Ami azt jelenti, hogy tovább nőtt a beszállítók bizonytalansága, mert ugyan közülük többen most fellélegezhettek, a beszállítók tömegei továbbra sincsenek kifizetve, a cégek finanszírozási helyzete ettől a plusz forrástól nem javult. Márpedig a negyedik hullám küszöbén ez nem feltétlenül jó hír.

Az adóssághelyzet érdemi rendezése így valószínűleg novemberig várat magára, az idei átlagos havi növekedéssel számolva év végére a tartozásállomány közelíti majd az 50 milliárdot. A tényleges adóssághelyzet alakulását addig persze több tényező is befolyásolja: kérdés például, hogy a várólista csökkentésre szánt milliárdok felpörgetik-e a műtéteket, és az azokhoz szükséges eszközrendeléseket. A jogállási törvény ugyanis a hírek szerint jelentősen visszafogta a műtétes szakmákban az orvosok motivációját. Egyelőre pedig az sem jósolható meg, hogy a negyedik hullám miatt lesz-e szükség ismét az elektív beavatkozások korlátozására, ami újra visszafogja majd a rendeléseket.