Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az egészségügy eredményes újraindítása, és a közszolgáltatások stabilitása érdekében az illetékes minisztériumokkal magasszintű tárgyalásra hatalmazta fel az MOK elnökségét a testületi területi szervezeteinek tanácsa - írja a honlapján is megjelenő, Káslernek szóló levelében a kamara. Problémás, rendezésre váró területként említik az ügyeleti díjak, az ügyelet utáni pihenőidő kérdéseit, a szolgálati idő beszámítását, az összeférhetetlenségi kérdések rendezését, a szabadság rövidülésével és a jubileumi jutalommal kapcsolatos konfliktust.

Az alapellátásban a praxisközösséggel kapcsolatban a lejáró működési engedélyek meghosszabbításáról tárgyalnának.

Problémás területek

A MOK összefoglalta a következő fő problémákat azonosította, megoldási javaslatokat is tett, amelyekről tárgyalna.

  • Az ügyelet díjazásáról úgy vélik, ma egyszerre áttekinthetetlen, érthetetlen, helyi értelmezésekre okot adó, valamint igazságtalan és nem motiváló, azaz nem garantálja az ügyelet ellátás folyamatos biztosíthatóságát - írják. Általános felháborodást kelt az ügyeletben, túlmunkában töltött időre járó 70 százalékos óradíj.

További problémát jelent, hogy számos intézményben a bérből levonják az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidőt. Az ügyelet díjazása pedig az az alapbérhez kötött, nem arányos a feladatellátás nehézségével, felelősségével, az ügyeleti terheléssel és az ellátó hely progresszivitási szintjével, emellett legnagyobb mértékben a rezidenseket és fiatal-középkorú szakorvosokat terheli. Ők viszik hátukon a rendszert, és ez pont őket nem motiválja ügyelet vállalására - írja a kamara.

Megemlítik az alapellátási ügyeletek és a magánkórházi ügyeletek jelentős elszívó hatását is.

Megoldásként egyszerűbb, átlátható, intézményi szinten egységesen alkalmazott, tervezhető bevételt teremtő ügyeleti díjazást tartanak elfogadhatónak. A MOK álláspontja szerint az ügyeletben töltött idő egyetlen szakaszának a díjazása sem lehet kevesebb, mint az alapbérből számolt óradíj és rendezni kell a kötelező pihenőidő elszámolásának kérdését is. A megoldások kidolgozására háromoldalú munkacsoport felállítását javasolják az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő), a NEAK és a MOK bevonásával.

  • Egy másik problémacsomag az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatos, nem jelent meg ugyanis a törvényben ígért kormányrendelet, ami a betegeknek a köz-és magánellátásban való kezelését szabályozza. Így most a hatályos törvényszöveg az egyetlen érvényes szabály, amely időkorlát nélküli generális tiltást ad. Ezt a MOK 3 hónapra korlátozná.

Az új törvény szerint a másodállásokat a kórházigazgatók javaslatára az Okfő engedélyezi, de ez egyelőre nem történt meg, így sem a szolgáltató, sem az orvos tervezni a jövőjét, élet-beosztását - hangsúlyozza levelében a MOK. A kamara szerint az Okfőnek rövid határidőn belül ki kell adni az engedélyeket, ellenkező esetben a 2021. március előtt keletkezett másodállások folytatását és a személyes közreműködés lehetőségét 2022. június 1-ig kell törvényben engedélyezni.

A köz-és magánszféra kóros összefonódásának csökkentése érdekében a várólisták központi vezetését javasolják, ez alapján kell a betegnek az optimális ellátóhelyet és időpontot felajánlani.

  • A jelenlegi szabályozás több ponton hátrányosan érinti az orvosok szabadságát, a megoldást a korábbi szabályok visszaállításában látja a kamara.
  • Az új jogviszony szerinti besorolás miatt előfordul, hogy a dolgozó nem kapja meg a jubileumi jutalmat, a kamara szerint ezt visszamenőleg rendezni kell.
  • A lejáró működési engedélyek érvényességének meghosszabbítását illetően problémát jelent, hogy a pandémia miatt második éve tartó veszélyhelyzetben az orvosok nem tudták teljesíteni időben a továbbképzési kötelezettségeiket. Az orvosi kamara ezért azt kéri, hogy a Covid-időszakra előírt pontszerzési kötelezettséget vizsgálják felül, és a teljesítési határidőt hosszabbítsák meg 2022. december 31-ig.
  • Számos megoldandó kérdést, finanszírozási problémát részleteznek a praxisközösségek kapcsán is.  A praxisközösségekben legalább 5 és legfeljebb 10 praxis vehet részt,  s 5 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxishoz csatlakozhat egy fogorvosi praxis, amit a MOK nem tart elfogadhatónak, mert álláspontjuk szerint „ez minden szakmai indok nélkül fogorvosok tömegét zárja el a minőségibb ellátás és magasabb jövedelem elől”. 

A teljes levél itt olvasható.