2011 végén a kormány azért biztosított 46 milliárd forint pluszforrást a kórházaknak, hogy azok 2012-ben, az állami fenntartásba vételkor "tiszta lappal indíthassák" a működésüket. A maradéktalan adósságrendezés azonban sem akkor, sem az azóta eltelt hét és fél évben nem valósult meg. A 2019. július 1-jén hatályba lépő új egészségügyi finanszírozási rend a 2011. évihez hasonló alkalmat teremt arra, hogy a tartozásokkal  az egészségügyi intézmények nulláról indulhassanak. Ez által nemcsak az új finanszírozási modell, hanem az egyes intézmények gazdálkodási teljesítménye is jobban mérhetővé válna - olvasható a közleményben.

Az idei év első öt hónapjában átlagban csaknem 4,5 milliárd forinttal nőtt az egészségügyi intézmények lejárt tartozásállománya, és május végére meghaladta a 37 milliárd forintot. A 40 milliárd forint közeli adósság már a kórházak működését veszélyezteti, és elsősorban azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak jelent súlyos terheket, amelyeket a kormány a kiemelt támogatásáról biztosított.

Az OSZ véleménye szerint az állami fenntartás nyolcadik évében illene megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hazai egészségügyi intézményeket tízmilliárdokkal finanszírozzák a beszállító cégek.

Az adósság megfizetése mellett célszerűnek tartanák, ha a kormány 5 százalékra mérsékelné az állami fenntartású intézményekbe szállított egészségügyi termékek általános forgalmi adóját, hiszen az állami egészségügyben az áfát az állam a saját maga részére fizeti meg. Ezzel az intézkedéssel tízmilliárdos nagyságrendben lehetne csökkenteni a hazai egészségügy forrásigényét - állítja a szövetség.