Kétévente, azonos adatokat bekérve készíti el az uniós tagállamok egészségügyi országprofilját az Európai Bizottság (EB). A legfrissebb jelentést múlt hét végén publikálták, az elszomorító eredményekről elsőként számoltunk be.

A területért felelős Emmi csak egy héttel később, a hivatalos bemutatót követően jelentkezett kommunikációs bravúrral összeállított közleményével, amelyből egy jól működő, eredményes egészségügy, és egy egyre jobban élő, egészséges társadalom képe rajzolódik ki. Vagyis: nincs itt semmi látni-, vagy tennivaló.

QP | Quality Placement

Alább a részletek:

Meddig élünk?

EB:

Magyarországon a születéskor várható élettartam a 2000-2017 közötti, az uniós átlagot meghaladó (71,9 évről 76 évre) emelkedés ellenére még mindig majdnem 5 évvel alacsonyabb az uniós átlagnál (81,9 év) és a legalacsonyabb a visegrádi országok között. A magyar nők átlagosan 7 évvel élnek tovább mit a férfiak (nők: 79,3 év, férfiak 72,5 év). A nem közötti különbség közel 7 év szemben az EU 5,2 éves átlagával. A 30 éves felsőfokú végzettségű férfiak és az iskolázatlanabb férfiak várható élettartamának különbsége Magyarországon 12,6 év,  míg az uniós átlag 7,6 év, a nőknél pedig a magyar adat 6,4 év szemben az uniós 4,1 évvel.

Emmi:

A születéskor várható élettartam növekvő tendenciát mutat: a nőknél ez ma 79,6 év, a férfiak esetében 72,5 év. 2012-höz képest a férfiak születéskor várható élettartama egy évvel, a nőké 11 hónappal nőtt.

Milyen állapotban élünk idősebb korban?

EB:

A 65 éves és annál idősebb magyarok kétharmada (66 százalék) számolt be valamilyen krónikus betegségről, ami 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál (54 százalék).

Emmi:

Minőségi változást jelent, hogy nőtt az élettartamon belül az egészséges életévek száma. 2015 és 2016 között a férfiaknál jelentősebb (16,8 hónap), a nőknél kisebb (2,4 hónap) emelkedés volt tapasztalható. Vagyis a férfiak a születéskor várható élettartamuk 82 százalékát, a nők 76 százalékát egészségesen tölthetik.

Akiknek nem kellett volna meghalniuk

EB:

Magyarországon az egyik legmagasabb a megelőzhető és a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Megelőzhető halálozás a főként népegészségügyi és elsődleges prevenciós beavatkozásokkal megelőzhető esemény, Magyarországon 100 ezer főre vetítve 325 haláleset tartozik ide, az ország lakosságát figyelembe véve ez egy harmincezres kisvárosnyi ember. (Kimagaslóan rossz a magyar eredmény a megelőzhető tüdőrák-halálozást illetően.) Megelőzhető halálozásban csak Lettország és Litvánia produkált rosszabb eredményt. Az uniós átlag 100 ezer főre vetítve 161, és a visegrádi országok között a második legrosszabb Szlovákiában sem több 244 főnél.

Az egészségügyi beavatkozásokkal, szűréssel, kezeléssel elkerülhető halálozásnál a 100 ezer főre vetített 176 fővel hátulról az 5. az uniós listán, a lettek és a litvánok mellett e téren Románia és Bulgária is mögénk került. Ebben a körben az ischaemiás szívbetegségben "sikerült" a legrosszabb mutatót produkálni.

Emmi:

2011 óta hazánkban folyamatosan, az EU átlagát meghaladó mértékben csökkent az elkerülhető halálozások száma. Ez a mutató, amely nem az egészségügyi ellátás színvonalát jelzi, hanem azt, hogy hány esetben lett volna elkerülhető egy beteg halála, ha időben orvoshoz fordult volna, a világban sehol sem egyenlő a nullával. Biztató, hogy a hatásos népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzhető halálozás 2011 és 2015 között a férfiaknál 11,3 százalékkal, a nőknél 2,1 százalékkal mérséklődött, az optimális orvosi ellátással elkerülhető halálozás a férfiaknál csaknem 11 százalékos, a nőknél több mint 5 százalékos csökkenést mutat. Ezek az adatok azonban tovább javíthatóak, ha a lakosság nagyobb arányban vesz részt a rendelkezésre álló szervezett népegészségügyi szűréseken.

Az orvoshiányról

EB:

Az uniós átlaghoz képest Magyarországon kevesebb az orvos (ezer lakosra 3,3 fő, szemben az uniós 3,6 fővel) és kevesebb az ápoló (ezer lakosra 6,5 fő szemben az uniós 8,5 fővel). A munkaerőhiányt súlyosbítja az egészségügyi munkaerő elöregedése. Az orvosok megoszlása régiónként egyenlőtlen, ez veszélyezteti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az elvándorlás megállítására (2010-2016 között 5500 orvos hagyta el az országot) a kormány bért emelt, ennek következtében lassult az elvándorlás, de az aktuális átlagbér még mindig alacsonyabb, mint a legtöbb uniós országban. A bér mellett a munkakörülmények változtatására is szükség lenne a szakemberek megtartásához.

Emmi:

A nagyarányú bérfejlesztéseknek köszönhetően a felmérés szerint jelentősen csökkent a külföldre távozó szakemberek száma: 2018-ban 52 százalékkal kevesebb magyar orvos kért munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, mint 2012-ben. Ugyanez a tendencia igaz a szakdolgozókra is: 2015-höz képest pedig 42,2 százalékkal kevesebben vállaltak külföldön munkát. A kedvező tendencia a szakirányú szakképzési ösztöndíjak rendszerének, valamint a jelentős bérfejlesztésnek is köszönhető.

Dohányzás

EB:

Az elmúlt években tapasztalható csökkenés ellenére a magyarok a legerősebb dohányosok közé tartoznak az EU-ban. 2017-ben az összes halálozás 21 százalékában (25,5 ezer) játszott szerepet az aktív vagy passzív dohányzás, az uniós átlag ezzel szemben 17 százalék. A 15-16 évesek közel egyharmada állította, hogy dohányzott az elmúlt hónapban, ami a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban.

Emmi:

A dohányzás visszaszorítását célzó szabályozásnak köszönhetően kevesebb fiatal cigarettázik, és csökkent a dohányzók száma a felnőttek körében is. A magyar dohányosok aránya megközelíti az EU-átlagot, az Eurobarométer 2017-es adatai szerint a magyar dohányzók aránya 27 százalék, az EU átlag 26 százalék.

Elhízás

EB:

2017-ben az összes magyarországi halálozás mintegy 28 százaléka (34 ezer eset) volt betudható az étrenddel összefüggő kockázatoknak (beleértve a kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztást, a magas só- és cukorfogyasztást. Az uniós átlag ezzel szemben 18 százalék. A helytelen táplálkozási szokások részben magyarázzák az elhízás egyre növekvő előfordulását Magyarországon. 2017-ben a magyar felnőttek ötöde (20 százaléka) volt elhízott, az uniós átlag pedig ekkor 15 százalék volt. Az elhízás és a túlsúly már a magyar gyermekek körében is jelentős probléma.

Emmi:

A gyermekkori elhízásban Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol a 7 éves gyermekeket tekintve megállt a gyermekkori túlsúly és elhízás növekvő trendje.

Védőoltások

EB:

A gyermekkori immunizáció aránya sok éve magas Magyarországon, köszönhetően a kellő átoltottságot garantáló határozott szakpolitikának. A kötelező védőoltások és egyes önkéntes védőoltások ingyenesek, az átoltottság (torokgyík, tetanusz, szamárköhögés, kanyaró) 99 százalékos, azaz jóval meghaladja a WHO által meghatározott 95 százalékot.

A kockázatnak kitett lakosság a kötelező gyermekkori oltásokon kívül más védőoltásokban is részesülhet, így az influenza elleni, vagy a 12 éves lányoknak a nemzeti védőoltási program kertében biztosított HPV elleni védőoltásban.

Az influenza-átoltottság a 65 év felettiek körében nagyon alacsony, mindössze 27 százalékos, szemben a 44 százalékos uniós átlaggal és a 75 százalékos WHO célértékkel.

Emmi:

A jelentés kiemeli, hogy a gyermekkori immunizáció a szakpolitikai intézkedéseknek, a védőnők, a háziorvosok, az iskolaorvosok elkötelezett munkájának, és az ingyenes kötelező védőoltásoknak köszönhetően különösen magas Magyarországon. A 12 kötelező gyermekkori védőoltás mellett, a kockázatnak kitett emberek részesülhetnek influenza elleni, a 12 éves lányok pedig a nemzeti védőoltási programban biztosított HPV elleni védőoltásban. A kötelező védőoltások ingyenesek, az átoltottság pedig megközelíti a 100 százalékot.

Mennyit költünk egészségügyre?

EB:

Az egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, fejenként és GDP-arányosan is kevesebbet költ rá az állam, mint az uniós átlag, az ellátási csomag kevésbé nagyvonalú, mint a többi uniós országban. Az egy főre jutó egészségügyi költés 1468 eurót tett ki 2017-ben, ennél kevesebbet csak Bulgária, Horvátország és Lettország költ polgárai egészségére. Az uniós átlag ennek mintegy kétszerese, közel 3 ezer euró. Az egészségügyi közkiadások Magyarországon a GDP 4,6 százalékára rúgnak, szemben a 7,8 százalékos uniós átlaggal. Az állam az egészségügyi kiadásoknak csak kétharmadát fedezi, a 79 százalékos uniós átlaggal szemben

Az egészségügy nem kiemelt prioritás, amit az egészségügyi közkiadások viszonylag alacsony, 10 százalékos részaránya is mutat, az uniós átlag 16 százalék.  A zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás 27 százalékos aránya jóval magasabb, mint a 16 százalékos uniós átlag. A magas önrész aránytalanul érinti az alacsony jövedelműeket. A háztartások közel 12 százaléka szembesült katasztrofális egészségügyi kiadással, főként a legszegényebbek, míg az uniós átlag nem éri el a 6 százalékot. A zsebből finanszírozott összeg majdnem fele gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre megy, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban. A kiszolgáltatott csoportokat védő mechanizmusok gyengék.

Emmi:

A jelentés kitér a hazai egészségügyi finanszírozás rendszerére is. A mostani kormány 2010-hez viszonyítva 770 milliárd forinttal nyújt több forrást az egészségügynek 2020-ban. A jövő évi költségvetésben közel 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi célokra, ami 2019-hez képest is 184 milliárd forintos többletet jelent az ágazat számára.

Kórház

EB:

Az elkerülhető kórházi betegfelvételek száma Magyarországon a második legmagasabb, az alapellátás nem játszik jelentős szerepet a rendszerben.

Emmi:

A kórházközpontúsággal szemben az alapellátás megerősítését szolgálja a 10,8 milliárd forintos "Három generációval az egészségért" pályázat, melynek első fordulójában 79 praxisközösség már megkezdte az egészség megőrzésére, fejlesztésére irányuló munkát, az új pályázati kiírásra pedig 90-en jelentkeztek. Jövőre is folytatjuk az új egészségkultúra programot, amely elsősorban a megelőzésre, az egészség megerősítésére, a betegségek elkerülésére támaszkodik az egészségben töltött évek meghosszabbítása érdekében. A legfontosabb, hogy az emberek megértsék, maguknak is tenniük kell a saját egészségükért, és élniük kell azokkal a valóban kimagasló szűrési lehetőségekkel, amelyeket ma biztosít számukra az állam - zárul az Emmi az országjelentést kommentáló közleménye reflexió nélkül hagyva többek között a daganatos betegek hiányos ellátását, a kiugróan rossz rákhalálozási mutatókat, a rossz antibiotikum használatot, a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek hatásait, a növekvő kórházi adósságokat. A teljes jelentés itt olvasható.