A migrációs tendencia egyelőre nem változik az orvosok körében ezt mutatják a számok, mondta Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatóságának vezetője a Magyar Kórházszövetség XXXV. kongresszusán, Tapolcán.

Külföldi munkavégzés miatt hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma 2012-ben volt a csúcson, akkor 1106-an kértek ilyen igazolást – ide értve azt a 166 főt is, aki tanulási céllal érkezett akkor Magyarországra –, tavaly 789 fő igényelt hatósági bizonyítványt, köztük 367 fő volt a külföldiként nálunk tanult.

Aki első alkalommal kért igazolást külföldi munka miatt azok száma pedig 252 fő volt, egy évvel korábban 245 orvos kért angliai, németországi vagy ausztriai munkához igazolást.

Döntöttek: 33,9 ezren maradtak

A Magyar Orvosi Kamara a végleges adatok szerint összesen 33 911 regisztrált taggal rendelkezik - közölte a testület a honlapján. Az aláírók valamennyien a törvényi feltételeknek megfelelő nyilatkozatot adtak le. Mint írják, a nyilatkozatokat a kamara hitelesen feldolgozta, ezt a Belügyminisztérium, mint a kamara felügyeleti szerve, bármikor ellenőrizheti.

A Napi.hu-nak korábban Kincses Gyula azt mondta, az orvosi kamarának 50 ezer tagja van, a közellátásban körülbelül 30 ezren dolgoznak, az aktív tagok száma 40 ezer felett van.

Korábban írtunk arról, hogy a 40 évesnél fiatalabb magyarországi orvosok több mint 16 százaléka ment külföldre dolgozni 2009 és 2017 között ez az arány 14 százalék volt 2003-2011 között. A nők nagyobb valószínűséggel vállalnak külföldön munkát, mint a férfiak.

Kép: Országos Kórházi Főigazgatóság

A friss adatokból az derül ki, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta, a 2022-es év volt az, amikor a legmagasabb volt a külföldi munka miatt hatósági bizonyítványt kérő orvosok száma.

Korábban 2017-ben volt 800 főhöz közelítő adat.
A legfrissebb nyilvánosságra hozott adatok szerint:
  • 2019-ben 748;
  • 2020-ban 702;
  • 2021-ben 733;
  • 2022-ben 789 orvos számára adtak külföldi gyógyításhoz igazolást 

Az elmúlt öt évben emelkedett a fiatal, 25-39 év közötti orvosok száma, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenütt van elegendő orvos –  idézi a Medicalonline.hu Páva Hannát.

A 40 év feletti orvosok száma ugyan csökkent 2017-2022 között, a 35-39 évesek tavaly már 242 fővel szerepeltek többen az alapnyilvántartásban, mint 5 évvel korábban.

Utóbbi időszakban 229 fővel nőtt a létszám a 25-29 év közöttiek esetében, tavaly december 31-én ők 3846-an voltak. A legnagyobb  emelkedés az orvosok számában a 35-34 éves korosztályban mértek, míg 2017-ben 2904, addig 2022-ben 3830 orvost tartottak nyilván.

Kevés az ápoló, sokan szakképzettség nélkül dolgoznak

2022. év végi adatok szerint míg az alapnyilvántartásban 273 391 szakdolgozó szerepelt – 41 százalékuk ápolói szakképesítéssel –  működési engedéllyel 112 309 fő rendelkezett, mintegy 45 százalékuk ápolói szakképesítéssel.

Legrosszabb, mindössze 39 százalékos ez az arány a 35-39 évesek körében. A valamilyen egészségügyi szakképesítést szerzők 50-55 százaléka aktív, a legfiatalabbak vannak a legkevesebben: a 2022-ben végzettek mindössze 25 százaléka dolgozik ténylegesen az egészségügyben.

Kép: OKFÖ

Az adatok azt mutatják, hogy meglehetősen lapos az utánpótlási görbe, a következő tíz évben nagyságrendekkel többen mennek majd nyugdíjba, mint ahányan a helyükbe léphetnének – hívta fel a figyelmet Páva Hanna. Összességében csökkent az ápolók száma a vizsgált körben, és bár a fiataloknál (20-24 év között) tapasztaltak nagyobb arányú pozitív eltérést, a 35-39 évesek 28, a 40-44 év közöttiek pedig 35 százalékkal voltak kevesebben.

2017-2022 között az ápolók száma:

  • a 35-39 éves korcsoportban 11,6 ezer ápolóról 8,5 ezer ápolóra csökkent,
  • a 40-44 éves korcsoportban, 19 ezer főről 13 ezer főre mérséklődött,
  • az 50-54 éves korcsoportban pedig 15,4 ezer főről 18,9 ezer főre emelkedett.

Az adatokból kiderül az is, hogy a pandémia óta az első ápolói szakképesítésüket szerzők száma is a felére csökkent. Míg 2020-ban valamivel több mint kétezren voltak, 2022-ben már csak 900-an.