A felmérésben négy orvosképző egyetem - Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Egyetem - hat-hat évfolyam hallgatói közül 3753-an vettek részt, évfolyamonként hozzávetőlegesen egyenlő arányban.

Az oktatás minőségével kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy bár a medikusok alapvetően hasznosnak és használhatónak ítélik meg az egyetemen kapott elméleti tudást, mégis úgy vélik, hogy az túl nagy súllyal esik a latba. Emiatt a hallgatók közel 90 százaléka az elméleti képzést sokszor kifejezetten stresszesnek éli meg, túlterhelt.

QP | Quality Placement

A medikusok az egyetemről kikerülve nem érzik magukat felkészültnek a betegellátásra, az orvosi hivatásra. A hallgatók közel kétharmada szerint ennek oka, hogy a klinikai tárgyak oktatóinak a betegellátás mellett nem jut elég idejük az oktatásra, közel ugyanennyi hallgató pedig a közvetlen hallgató-beteg kapcsolat mennyiségét kevesellte. A medikusok több mint fele nem találta elegendőnek a kapott gyakorlati tudást, és majdnem kétharmaduk válaszolta azt, hogy az egészségügyi dolgozók az oktatás során nem sugároznak pozitív jövőképet a hallgatók felé.

Az egyetem utáni tervekről kiderült, a hallgatók mindössze 18 százaléka képzeli jövőjét kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben. Minden ötödik hallgató (21 százalék) pedig elsősorban külföldön szeretne elhelyezkedni a végzést követően, de ennél többen (30 százalék) terveznek külföldi munkavállalást, amit főként (a hallgatók fele) az itthoni bérezéssel és a jobb tanulási lehetőségekkel (58 százalékuk) magyaráztak.

A közalkalmazotti bértábla alapján megadott kezdő orvosi fizetésből, a havi nettó 187 ezer forintos alapbérből a hallgatók 90 százaléka úgy érzi, nem tudna megélni. Minden második hallgató elutasította a paraszolvenciát. Szövegesen többen megírták, hogy a hálapénz rendszerét rossznak találják, de családjuk megélhetése miatt elfogadnák azt. A leendő orvosok háromnegyede szerint a hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, kétharmaduk korrupciónak minősítette, 73 százalékuk szerint negatívan hat a rezidensek és szakorvosok előmenetelére.

Csaknem teljes volt az egyetértés  (93 százalék) a MOK által januárban beterjesztett bértáblával kapcsolatos elégedettséget illetően, illetve abban, hogy annak megvalósulása esetén a medikus a jövőjét Magyarországon tervezné.

A felmérés összefoglalója szerint a kezdő orvosok itthon tartásának leghatékonyabb módja nem ösztöndíjprogram vagy bármilyen röghöz kötés, hanem a tisztességes fizetés, amivel a külföldre menők 20-30 százalékos aránya 5-6 százalékra mérséklődne.

A felmérés eredményeiről további részleteket itt olvashat.