Csak jövőre számít befektetői hullámra a kormányzat - mondta Győrfi István, az egészségügy korszerűsítéséért felelős kormánymeghatalmazott. Szerinte az úgynevezett kórházprivatizációs törvény hatálybalépésétől, azaz július elsejétől minimum hat hónapra, de inkább egy évre van szükség az intézmények gazdálkodásának átalakítására. A GKI Egészségügy-kutató Intézet egy korábbi vizsgálatából kiderült: az önkormányzatok kevéssé hajlanak arra, hogy az egészségügyi intézményeik működtetését másokra bízzák. Skultéty László, az intézet igazgatója szerint egy ilyen döntés kockázatait már csak a „helyi politikai béke” miatt is nehezen vállalják az önkormányzatok. A magánosítás szabályai szerint szóba sem kerülhetnek azok az intézmények, amelyeket az utóbbi tíz évben állami forrásokból újítottak fel, vagy nagyobb tartozást cipelnek magukkal. Ajkay Zoltánnak, a Magyar Kórházszövetség elnökének információi szerint a privatizálható intézmények közül eddig a legsúlyosabb szív- és keringési betegségek kezelésével kapcsolatos szolgáltatásokkal foglalkozók iránt érdeklődtek orvosi műszereket gyártó cégek. Az önálló szakrendelőkben várható, hogy az ott dolgozók vállalkoznak a szakellátások működtetésére. Ehhez ugyanis nem kell nagy tőke, elegendő az adott szolgáltatás egyhavi egészségbiztosítói bevételét letétbe helyezni. Kisebb szakmáknál, mint például az urológia, ez az összeg néhány millió forint lehet.