A kormány még tavaly döntött úgy, hogy megadóztatja az ország gazdagabb önkormányzatait, hogy az így befolyt pénzből a szegényebb településeket segítsék. Budaörs az ország egyik leggazdagabb városa, ezért a 21 milliárd forintnyi plusz költségvetési bevétel 10 százalékát egyedül ők állták volna. A befizetéssel azonban önmagában még a városvezetésnek sem lett volna problémája.

A perindításra akkor szánták el magukat, amikor az iskolafenntartó jelezte, hogy a helyi intézmény felújítására, állagmegóvására, fejlesztésére sincs forrásuk. Pedig ez mintegy 200 millió forint erejéig kötelező lenne.

Az elsőfokú per részítélete júniusban született meg, ahol részben igazat adtak az önkormányzatnak, hogy valóban kárt okozott a szolidaritási hozzájárulás a településnek. De nem a teljes, 2,1 milliárdos összeget ítélték meg, hanem csak a központi költségvetésből érkező forrásokból levont 765 millió forint jár vissza.

Az állam - pontosabban az azt képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium - fellebbezett. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla pedig azt mondta ki, hogy a részítélet semmis, nem jár kártérítés Budaörsnek. Továbbá arról, hogy az állam okozhat-e kárt törvényalkotással, vagy alaptörvény-ellenes az újonnan hozott jogszabály, az Alkotmánybíróság hivatott dönteni. Hozzájuk azonban az állampolgárok vagy a városvezetések nem fordulhatnak közvetlenül.

Csütörtökön pedig a város bejelentette, hogy fellebbez az ügyben és a Kúriától vár jogorvoslatot. "Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy senki nem cáfolta, hogy az a döntés, amivel Budaörstől elvonták a saját bevételét, teljességgel alaptörvény és önkormányzati törvény ellenes (az elsőfokú bíróság éppenséggel ezt ki is mondta) csak a másodfokon eljáró bíróság szerint meg kell várni, amíg ezt majd az Alkotmánybíróság kimondja" - nyilatkozta az ügy kapcsán a portálnak Wittinghoff Tamás polgármester.