A tapasztalatok ugyanakkor rendkívül vegyesek, még ágazaton belül is: míg a Tescónál régóta működnek szakszervezetek, az Auchannál máig keményen küzdenek megalapításáért. Az autóiparban is megfigyelhető a kettősség: az Audinál működő erős szakszervezet ellenpéldája a nagy port kavart Suzuki-ügy. Tilos a szakszervezetet-alapítás az amerikai McDonald’s étteremlánc hazai egységeiben is. Keserű tapasztalat, hogy magyar menedzsment egy multi élén nagyobb valószínűséggel követ el munkaügyi jogsértést, mint ha ezt egy magyar vállalat élén tenné – állítja Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Jellemzően erősebb a munkavállalói érdekképviselet a közszférában és a közüzemekben, de itt sem lehet általánosítani: a Magyar Rádióban például a sztrájkra készülő dolgozók névsorát kérte előzetesen a vezetés a közelmúltban. Munkaadói erőfölényükkel mindazonáltal leggyakrabban a tíznél kevesebb főt foglalkoztató kisvállalkozások élnek vissza Borsik szerint. Jellemző, hogy a kisvállalkozásoknál nincs kollektív szerződés, a munkaviszonyt így csak a munka törvénykönyve és a munkaszerződés szabályozza. Míg a nyolcvanas évek végén a dolgozók kilencven százaléka állt kollektív szerződés hatálya alatt, mára ez a szám alig éri el a negyven százalékot. A munkahely elveszítésétől való félelem miatt sokan nem mernek szakszervezetet alapítani, enélkül pedig az elnök szerint szinte lehetetlen az érdekképviselet. A szakszervezetek célja közben, hogy az érdekérvényesítés erősítése a munka törvénykönyvébe is bekerüljön – többek között erről tárgyalt Gyurcsány Ferenc az Autonóm Szakszervezetek Szövetségével az új Suzuki-modell bemutatásának idején.