Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az IMF szakértői a csütörtökön megjelentetett Magyarországról szóló jelentésükben számos kifogást emeltek a kormány nyugdíjreformjával kapcsolatban. Egyrészt a kormány intézkedése kezdeti adósságcsökkentő hatása ellenére a fiskális fenntarthatóságot megkérdőjelezi, különösen, ha - ahogy az a 2011-es költségvetésben is szerepel - annak vagyonát az állami felosztó-kirovó rendszerbe átvive folyó kiadások fedezetéül szolgál.


Másrérszt csökkenti az átláthatóságot és növeli a pénzügyi kockázatot. Harmadrészt, azzal, hogy erősen diszkriminál a felosztó-kirovó rendszer javára, az üzleti környezettel illetve a magántulajdonhoz való joggal kapcsolatos aggályokat vet fel. Negyedrészt, a belföldi kötvény- és részvénypiacok burkolt likviditáscsökkentése negatív hatással lehet a tőkepiacra, ami eddig Magyarország egyik erősségének számított a régióban.


Az IMF dokumentuma megjegyzi, hogy miközben a magyar döntéshozók a negatív hatások némelyikével tisztában vannak, optimisták az így kibővített felosztó-kirovó rendszer életképességét illetően, az adóreformmal kapcsolatos azon intézkedéseket kiemelve, amelyek a munkahelyteremtést és a termelékenységi ráta javítását célozzák.


A magyar kormány emellett az állami rendszer biztonságosságával is érvelt: mondván a nyugdíjak az állam kezében nagyobb biztonságban vannak, mint azokban a magánpénztárakban, amelyek az elmúlt években rosszul teljesítettek. Az IMF szakemberei azonban azt emelték ki, hogy a pénztárak alacsony hatékonyságú működését a szabályozások változtatásával szerencsésebb lett volna kezelni.


Az IMF megjegyzi, hogy a magyar gazdasági kormányzásra emellett negatív hatással vannak bizonyos, intézményi változtatások is: az alkotmányban történt módosítások például korlátozzák az Alkotmánybíróságot a pénzügyi és nyugdíjrendszerrel kapcsolatos döntésekben.


Az IMF kockázatosnak tartja a kormány gazdaságpolitikáját, mert az unióval megállapodott 3,8 százalékos hiánycél teljesítéséhez meghatározott stratégiájának sikeressége magas GDP-növekedésen múlik, amely lehetséges, hogy nem teljesül. Továbbá, az átmeneti bevételek növelik a bizonytalanságot és torzító hatásúak. Amint ugyanis 2013-ban kifutnak, az államadósság rátája ismét emelkedni fog - változatlan feltételek mellett - és a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetik.

A második nyugdíjpillér megszüntetése a kormány számára lehetővé teszi, hogy strukturális fiskális kiigazítás nélkül javítsák a fő költségvetési számokat, miközben csökken a fiskális transzparencia.

Összességében tehát a törékenység csökkentésére irányuló fiskális kiigazítás minőségének, mértékének és tartósságának romlása növeli a magyar gazdaság kockázatait - mutat rá az IMF.


A nyugdíjreform költségvetési vonzata


A nyugdíjrendszerben történő változtatások fokozzák a már eleve meglévő bozonytalanságokat az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát illetően.

Egyrészt, mert további kiadási oldalra nehezedő nyomást eredményeznek, amelyek a költségvetési egyensúlyban átmeneti javulást okoznak ugyan, de csak látszólagos fiskális mozgásteret biztosítanak. Egyrészt azzal, hogy az aktívak második (vegyes) pillérből az első, állami pillérbe történő átlépésével nyugdíjjárulékokat is átcsatornáznak, míg a nyugdíjkifizetések mértékének megugrása csak a jelenlegi aktívak későbbi nyugdíjba vonulásakor jelentkezik.


Másrészt azért, mert a két pillér közötti eszköztranszfer az ESA'95 szerinti elszámolásban bevételnek számít, így ezáltal oly módon teremt további teret a költekezéshez, hogy teljesíti a fő költségvetési számokat. Továbbá azzal, hogy a kormány az adósságot csökkenti, a kamatköltségek is mérséklődnek, amely szintén növeli a fiskális mozgásteret.


Bár Magyarország felosztó-kirovó nyugdíjrendszere Európán belül kedvezőnek számít, a reform elemei a korábbi nyugdíjrendszer fenntarthatósági problémáival vegyül. A kormány számításai szerint az első pillér fenntarthatósága - a reform hatásainak és a munkaerőpiacra vonatkozó optimista feltételezéseket használva - 2060-ra a GDP 10 százalékát kitevő kumulált hiányt eredményez. A fenntarthatóságot tovább veszélyeztetheti, ha a nyugdíjparamétereket (nyugdíjkorhatár, nyugdíjígéretek, indexálási formula) még kedvezőbb feltételek alapján határozzák meg.


A magyar kormány az általa elismert kockázatok alapján a megfelelő nyugdíjak kifizetésének biztosításával átvállalt minden rizikót, beleértve a munkaerőpiaci, gazdasági növekedési vagy a népesedési kedvezőtlen trendek alakulását - jegyzi meg az IMF.


A Valutaalap emellett arra is rámutat, hogy romlik az átláthatóság: a reform ugyan javít az államháztartási hiány helyzetén, hiszen a kezdeti mintegy 11 százalékos GDP arányos állampapírokban lévő explicit (látható) adósságállományt implicitté konvertálja. Ez a vagyon mennyiség megegyezik a második pillérből átvitt vagyonnal - jegyzi meg az IMF.


Az IMF szakemberei a sok kritika mellett egy lehetséges pozitív oldalát is megemlítik a nyugdíjvagyon államosításának: az ebben lévő, mintegy 3 milliárd eurónyi külföldi tulajdonrészt fel lehetne használni tartalékképzésre és így a Valutaalappal szemben fennálló tartozás visszafizetésére is.