Mind a hazai, mind az euróövezet gazdasága lassan lábal ki a válságból. A Takarékbank negyedéves jelentése szerint a mindkét területen az idén 0,6 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni, amit jövőre az eurózónában 1,5 százalékos, idehaza pedig három százalékos növekedés követhet.

A növekedést a belső kereslet hiányában a nettó export és a beruházások húzhatják - mondta Ádám Zoltán a Takarékbank elemzési osztályának vezetője. Jelentősen javíthatja az idei GDP adatot a készletek feltöltése, ugyanis ez már tapasztalható a reálgazdaságban, ráadásul tavaly drasztikus - tíz százalékot meghaladó - mértékben estek a készletek.

A beruházások élénkülése a vártnál nagyobb lehet (nemcsak az egy Mercedes beruházásra kell gondolni, több jelentős beruházás kivitelezése megindult az elmúlt hónapokban) bizonyos szempontból Magyarország felértékelődött - vélekedett Suppan Gergely senior elemző. Jóval lassabban konszolidálódik a lakossági fogyasztás - ehhez nélkülözhetetlen lenne a munkanélküliség csökkenése.


Az idei infláció 4,4 százalékos szintje ugyan némileg meghaladja a tavalyi 4,2 százalékos átlagos drágulási ütemet, de ezért jövőre 2,8 százalékos ütem kárpótolhat. Ennek fényében a jegybanki alapkamat az év második felében akár öt százalék alá is mérséklődhet - kérdés, hogy ezt a forint árfolyama mennyiben teszi lehetővé. A munkanélküliség éves átlagban emelkedik, de a második félében javulás várható, így a ráta az év végére 10,4 százalékra mérséklődhet.


Nagyon szigorú gazdálkodással akár az eredeti 3,8 százalékos hiánycél is elérhető lenne - de ez a Takarékbank elemzői szerint láthatóan nem prioritása az új kormánynak, ráadásul preferálná az önkormányzati és állami cégek konszolidációját. Ugyan Matolcsy György, leendő gazdasági miniszter akár 6,5 százalékos hiányt is elképzelhetőnek tart, ennek ellenére reálisabb - a magyar gazdaság helyzetét is nézve - az 5-5,5 százalékos hiánycél. A Takarékban szakemberei ennek a sávnak a közepét tekintve 5,2 százalékos deficitet várnak az idénre.


Az elmúlt napokban komoly felfordulás alakult ki az európia pénzpiacokon, az euró látványosan gyengült - és nem látni, hogy ez a helyzet mikor oldódik meg. Rövid távon nem kell dél-európai országoktól államcsődre számítani - de amíg visszatér a bizalom - az hosszabb idő kérdése.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek a következő hetekben komoly erőfeszítéseket tesznek a bizalom helyreállítására - a piac viszont még ideges. Még nem lehet tudni, hogy az új kormány mekkora mozgásteret harcol ki az EU-val szemben a hiteltárgyalásokon - az unió nem érdekelt magyar célok felpuhításában, ugyanis az rossz precedenst teremtene, amit görögökre tekintettel nem engedhet meg az unió.


Görögország konszolidálása visszahúzza némileg az uniós gazdaságot - ám mivel nem ágyazódott be a görög reálgazdaság az európai gazdaságban - ezért tartós hatása a válságnak nem várható. 

A pénzügyi szektorban viszont már nem ilyen egyszerű a helyzet - annak ellenére, hogy a csomag összeállt. A görög helyzet azt is napvilágra hozta, hogy mégsem oly kockázatmentes az eurózóna - vagyis amit Magyarország későbbi csatlakozásakor figyelembe kell venni.


Az euró gyengülése stimulálhatja az uniós gazdaságot, hisz javítja az uniós cégek versenyképességét - és így közvetve a magyar gazdaság versenyképességét is. A német gazdaság így a válság előtti állapotához képest akár erőteljesebb növekedéssel is kitörhet a krízisből. Kétsebességessé válik az eurózóna: a skandináv országok, Németország nagyobb sebességre kapcsolhatnak, mint a dél-európai gazdaságok.