Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Jelenleg egy hagyományos, azaz nyílt égésterű vagy turbós gázkazán kondenzációsra történő lecserélése egymillió forintba is kerülhet - mondta a Napi.hu kérdésére Veresegyházi Béla, a Víz Gáz Fűtéstechnika szaklap szerkesztője. Azon túl ugyanis, hogy egy kondenzációs kazán nagyjából kétszer annyiba kerül, mint egy hagyományos készülék, számolni kell a füstgázelvezetési rendszer - azaz kémény(bélés) - cseréjével is. (Az esetek többségében az oldalfali füstgázkivezetés nem járható út.) Hiába lett korábban súlyos pénzekért kibélelve a kémény a gázfűtés miatt, a kondenzációs berendezés üzemeltetéséhez az nem jó, speciális, műanyagból készült füstgázelvezetőre van szükség, amiben nem tesz kárt a működés során keletkező savas kondenzátum. Nem árt, ha a rendszert a jobb hatékonyság érdekében külső, időjárásfüggő szabályozóval és modern termosztáttal is kiegészítik - ez is pár tízezres tételt jelent. Szintén pénzbe - és időbe - kerül, ha gáztervre van szükség a berendezés cseréjéhez.

A sima készülékcseréhez mérhető több százezer forintos felár ráadásul belátható időn belül nem is térül meg, sőt, ahhoz is kell szerencse, hogy a kazán várható élettartama alatt behozza a pluszköltséget. Lássunk egy példát: egy sima kazáncsere 200 ezer forintból megúszható, míg a kondenzációs készülékre a járulékos tételekkel együtt egymilliót kell költenünk. Ezzel a 800 ezer forintos plusszal szemben áll a 10-30 százalékkal alacsonyabb gázfogyasztás jelentette nyereség. (Ez a megtakarítás sok mindentől függ: a régi és az új rendszer karbantartottságától, a régi készülék hatásfokától, a szabályozás milyenségétől.) Egy évi 250 ezer forintos gázszámlánál a megtakarítás tehát 25-75 ezer forint, vagyis - igen leegyszerűsített matematikát használva - 10-30 év közötti megtérülési idő várható.

A kondenzációs kazánra váltás során lehetővé kell tenni azt is, hogy az égési levegő a zárt égésterű készülékhez jusson, ezt vagy a kéménykürtőn (cső a csőben), vagy külön csőrendszeren keresztül lehet kivitelezni - hívta fel a figyelmet Illés Péter, a Schiedel Kéménygyár Kft. szaktanácsadója. Hozzátette: Magyarországon mintegy négymillió kémény van, amelyből legalább másfél millió felújításra vagy cserére szorul vagy azért, mert már annyira elöregedett, vagy azért, mert erre a viharkárok, illetve a fűtőberendezésekkel kapcsolatos hatósági előírások miatt van szükség.

A szakember szerint a kondenzációs kazán beszerelésekor következő tételekkel lehet számolni:
1. tervezés és engedélyeztetés költségei;
2. a kazán megvásárlása, kb. 275-300 ezer forint;
3. új béléscső, kb. 10 000 forint/méter;
4. a fűtési- és melegvíz hálózat és a kazán közötti csatlakozási pontok átalakításának tárgyi költségei (legtöbbször ez is szükségessé válik, mert eltérőek a csonkok);
5. munkadíj;
6. hatósági átvétel díjai.

Olcsóbb készülékek, állami támogatás

Ha minden jól megy, talán nem kell sokat várnunk arra, hogy megjelenjenek az olcsóbb készülékek. Veresegyházi Béla szerint egyrészt a magasabb gyártási volumen miatt megindulhat lefelé a kondenzációs kazánok ára, másrészt hamarosan piacra dobhatják a gyártók azokat a termékeiket, amelyek a kondenzációs technológia nélkül tudják hozni az elvárt hatásfokot.

Határidők

A kereskedők az uniós rendeletben megszabott szeptember 26. után is tovább értékesíthetik a hagyományos gázkazánokat a lakosság részére, amelyeket legkésőbb 2016. július elsejéig üzembe kell helyezni. A lakosságon kívüli szférában tartani kell az uniós rendeletben meghatározott határidőt, vagyis szeptember 26. után csak kondenzációs kazánt lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni.

Aki kazáncserére kényszerül, reménykedhet még az állami támogatásban is. Igaz, új kazáncsere pályázatról egyelőre nincs hír: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Napi.hu-t arról tájékoztatta, hogy további pályázati lehetőségek meghirdetését tervezik "a szakmai javaslatok figyelembevételével és a források rendelkezésre állásának függvényében". Hozzátették: a 2014-2020-as támogatási időszakban további lehetőség nyílik a lakáscélú ingatlanok európai uniós forrásból történő energetikai korszerűsítésére is. (A tárca által jövő tavaszra ígért, a régi családi házak korszerűsítését szolgáló programban nem szerepel a fűtésrendszer cseréjének támogatása, de ez persze még változhat.)

Nem lesz forró a radiátor

Az energiatakarékosságot szolgálja, hogy a kondenzációs kazánok tudnak részteljesítményen is üzemelni, vagyis míg a hagyományos kazán vagy fűt vagy nem - ráadásul ez a ki- bekapcsolás a berendezés élettartamának sem tesz jót -, addig a kondenzációs készülék teljesítménye 20-100 százalék között változhat, ami a tavaszi és őszi kisebb fűtési igénynél hasznos.

Fontos, hogy ezek a berendezések - ahogyan arra a nevük is utal - igazán hatékonyan az alacsony hőfokú, kondenzációs üzemben működnek. Ez legfeljebb mintegy 50 fokos fűtővíz előállítását jelenti, ekkor lehet kinyerni a füstgázzal távozó hő egy részét. Ennél magasabb hőmérséklet esetén sima gázkazánként működik a készülék, vagyis akkor már nem beszélhetünk kiemelkedő hatásfokról.

A régi, nagyméretű, túlméretezett radiátorokkal szerelt lakásokban ez az alacsonyabb hőmérsékletű fűtővíz is elegendő komfortot biztosíthat, főleg, ha a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje már megtörtént. Fontos, hogy amennyiben a radiátorokat és a csöveket nem cserélik le az új kazán beépítésekor, a rendszert mindenképp át kell mosni, nehogy a lerakódott szennyeződések eltömítsék a berendezés vékony hőcserélő járatait, végleg tönkretéve a berendezést - hívta fel a figyelmet a szakíró.