Az MNB legfőbb döntéshozó testülete szeptember 21-én 1,65 százalékra növelte az alapkamatot. Ugyancsak 15 bázisponttal emelte a kamatfolyosót is a testület, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé - írja az MTI.

A kamatdöntő ülés jegyzőkönyve szerint mivel az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, ezért az alapkamat emelése mellett a monetáris kondíciók több eszközzel történő szigorítása mellett döntöttek. Ennek keretében az alapkamat és a kamatfolyosó 15 bázispontos emelése mellett a tanácstagok folytatták az állampapír-vásárlási program heti vásárlásainak mérséklését, miközben a monetáris kondíciók hatékony szigorításának érdekében bejelentették a forintlikviditást nyújtó swapeszköz fokozatos kivezetését.

A döntéshozók megállapították, hogy a magyar gazdaság sikeresen újraindult, és a beérkezett adatok alapján a dinamikus növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Több tanácstag rámutatott, hogy ennek eredményeként a hazai gazdaság a korábban vártnál gyorsabban bővülhet az idén, így hazánk az EU leggyorsabb helyreállást mutató gazdaságai között lehet. Egyes döntéshozók kiemelték, hogy az idei évtől a lakossági fogyasztás mellett a beruházások és a nettó export emelkedése is pozitívan járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez. Utóbbi esetében az elmúlt években kiépült exportkapacitások termelésbe állása kiemelt fontosságú, ami a folyó fizetési mérleg egyenlegének javításán keresztül az ország tartósan pozitív külső finanszírozási képességének fenntartását is segíti. Ugyanakkor többen felhívták a figyelmet arra is, hogy a negyedik negyedévtől a koronavírus-járvány negyedik hulláma átmenetileg újból a növekedés lassulását okozhatja.

Felidézik: a szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján a maginfláció az év végéig 4 százalék közelébe emelkedik. A döntéshozók megjegyezték, hogy az őszi hónapokban az infláció újbóli megugrására kell számítani, így a fogyasztóiár-index az év hátralévő részében 5 százalék felett alakul. Az inflációs kilátások értékelése alapján a monetáris tanács tagjai megállapították, hogy az inflációs cél fenntartható elérése kitolódott a júniusi előrejelzéshez képest. Ugyanakkor rámutattak, hogy a fogyasztóiár-index a következő évben újból mérséklődni kezd, majd 2022 második felében a jegybanki cél körül stabilizálódik.

A monetáris tanács tagjai egyöntetűen amellett érveltek, hogy az inflációs cél elérésének kitolódása és a kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok fennmaradása miatt szükséges a kamatemelési ciklus folytatása és a monetáris kondíciók több eszközzel történő szigorítása. Mindezek fényében a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a júniusban proaktív és határozott módon megkezdett kamatemelési ciklust változatlanul havi ütemű, de kisebb lépésekkel szükséges folytatni. A döntéshozók szerint a kamatkondíciók szigorításának szeptemberi mértéke a következő hónapok döntései esetében is irányadó lesz. A tanácstagok egybehangzóan a szigorú irányultság fenntartása mellett érveltek és hangsúlyozták, hogy a kamatemelési ciklust addig szükséges folytatni, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A monetáris tanács folytatja az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetését. Ennek megfelelően a 2021. szeptember 27-i héttől kezdődően 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra mérséklődik az MNB vásárlásainak heti célmennyisége, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A tanácstagok ismételten megerősítették, hogy az állampapír-vásárlási program heti vásárlásainak célmennyiségéről legközelebb decemberben fognak dönteni.