A nyolc nagy szakszervezetből hat által szervezett tiltakozónap a szervezők szerint elérte azt a kitűzött célt, hogy az előző, március 23-i tiltakozásnál többen vegyenek benne részt. Akkor a szakszervezetek szerint 800 ezren, a rendőrség szerint 380 ezren tiltakoztak a kormány szociális politikája ellen.

Elemezők szerint azonban az egymilliós részvétel nem elégséges ahhoz, hogy a kormányt eltérítse attól a szándékától, hogy az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának érdekében megemelje a jelenleg 60 éves nyugdíjkorhatárt.

A szakszervezetek, amelyek sikeresnek értékelték a részvételi arányt, az emberek utcára hívását elsősorban nyomásgyakorlásként használják a tárgyalásokhoz, pozíciójuk erősítésére. A kormány június 20-án kívánja a tervezet részleteit nyilvánosságra hozni, júliusban a törvényhozás elé terjeszteni, amelyről szeptemberben kezdődik a parlamenti vita, s a javaslat várhatóan még az év vége előtt elfogadásra kerül.

Luc Chatel kormányszóvivő szerint az alacsony részvétel a tiltakozónapon azt bizonyítja, hogy a kormány jó módszert választott reformjához.

Legtöbben Párizsban tiltakoztak: a szervezők szerint 90 ezren, a rendőrség szerint 22 ezren. Marseille-ben a szakszervezetek szerint 80 ezren, a rendőrség szerint 12 ezren vonultak fel, Bordeaux-ban 6500 és 40 ezer, Lyonban 8 és 15 ezer között volt a részvétel.

A szakszervezetek közel kétszáz felvonulást szerveztek, és kétezer vállalatnál volt munkabeszüntetés, de a tömegközlekedésben nem voltak jelentős fennakadások: a külföldre közlekedő vonatokat nem érintette a munkabeszüntetés, a többi belföldi vonatnak megközelítőleg 75 százaléka elindult. Az általános iskolai tanároknak 16, a középiskolai tanároknak pedig 30 százaléka nem tartotta meg az óráit.

A nyugdíjkorhatár megemelése ellen az ellenzéki pártok is tiltakoznak, s vezetőik részt vettek a felvonulásokon. A 60 éves korhatár ugyanis a szocialisták egyik nagy szociális és azóta érinthetetlennek tartott vívmányának számít Franciaországban: Francois Mitterrand néhai szocialista elnök egyik első nagy intézkedéseként csökkentette 1982-ben az akkori 65-ről 60 évre.

Sajtóértesülések szerint 62-63 év lehet az új korhatár, amely 2011-től fokozatosan fog emelkedni. Az intézkedéstől a kormány azt reméli, hogy finanszírozni tudja azt a 70 milliárd eurót, amely 2030-ig egyelőre hiányozik a nyugdíjpénztár kasszájából.