Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egyre többen kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, hogy tisztázzák vagyonjogi viszonyaikat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatai szerint elsősorban azok kötnek vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek vagy jelentősebb vagyonnal rendelkeznek.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a leggyakrabban azok kötnek házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződést, akik nem az első kapcsolatukban élnek. Így tudják leválasztani a korábbi életükben keletkezett vagyont vagy adósságot.

Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi és hogyan kerül a hagyatékukba, ami különösen fontos lehet, ha nem csak egy házasságból született gyermekük. Szintén gyakran kötnek házassági vagyonjogi szerződést akkor, ha az egyik fél jóval vagyonosabb, mint a társa.

Lakásokról, autókról is rendelkeznek

Főleg házakról, lakásokról, autókról, értékpapírokról, üzletrészekről rendelkeznek egy szerződésben, de vannak, akik kifejezetten részletesen szabályozzák jövőbeli vagyoni viszonyaikat. Például megegyeznek, hogy melyik fél fizeti majd a rezsit vagy milyen arányban törlesztik a közösen felvett lakáshitelt - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleményéből.

Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk. Kifejezetten hasznos lehet olyan esetekben, amikor az egyik fél a vállalkozásához vagy más okból hitelt vesz fel

– magyarázta dr. Tóth Ádám, a kamara elnöke.

A közjegyzők azt tapasztalják, hogy noha egyre többen kötnek ezért házassági vagyonjogi szerződést, nem ez a tipikus ok. Pedig ezzel a szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél.

Ha nincs házassági vagyonjogi szerződés, akkor a házassági vagyonközösség miatt – ha nem különíthető el egyértelműen, hogy mi számít a felek közös, illetve különvagyonába – nemcsak az életközösség során szerzett bevételek, hanem általában a kötelezettségek, hitelek, adósságok is közösek.