A Napi Gazdaság cikke Míg a könyvforgalom (amely tavaly megközelítette a 67 milliárd forintot) és a könyvkínálat szinte fokozatosan bővült a kilencvenes évektől Magyarországon, addig a kiadott példányok és az olvasók száma egyre kevesebb lett. A Tárki Társadalomkutatási Intézet - a három legnagyobb könyvkereskedő cég megbízásából készült - országos reprezentatív felmérése szerint az olvasó felnőttek aránya 1989-ben még 76 százalék volt, 2005-ben viszont csak 58 százalék. Az egyáltalán nem olvasók 42 százalékos aránya a Tárki egy másik 2005-ös, az Országos Széchényi Könyvtárral (OSZK) közösen készített kutatása szerint még ennél is nagyobb: 60 százalék. A "középső sáv" (a negyed- és félévente legalább egy könyvet elolvasók aránya) vékonyodott, a rendszeresen (havi legalább egy könyvet) olvasóké ugyanakkor 12 százalékról 16 százalékra növekedett. Az adatokból félreérthetetlenül kirajzolódik a társadalom kulturális kettészakadásának tendenciája - mondta lapunknak Nagy Attila, az OSZK-kutatást vezető olvasásszociológus. A kutató szerint a probléma azért is súlyos, mert a leszakadóknak (nem olvasó, alacsony iskolázottságú, kisebb településeken élő férfiaknak) csökken a munkavállalói esélye, vagyis az olvasási problémák egyúttal súlyos versenyképességi hátrányt jelentenek. A felnőtt lakosság 25-30 százaléka funkcionális analfabéta, évi 20-25 százalékos utánpótlásukról pedig "folyamatosan gondoskodik" a társadalom, illetve a jelenlegi iskolarendszer (ők azok, akik a 8. osztályt sem végzik el, vagy nem szereznek szakmunkásoklevelet). Abban viszont negyven éve nincs változás, hogy a nők minden korosztályban többet és választékosabban olvasnak, mint a férfiak. Hogy valaki olvas vagy sem, azt a különböző demográfiai és szociológiai tényezők jobban befolyásolják, mint az anyagi helyzet: elsősorban a neme, majd az iskolai végzettsége, harmadsorban pedig a lakóhelye határozza ezt meg - tette hozzá Nagy Attila. A szociológus szerint a könyvolvasás visszaszorulásának legfontosabb oka az elmúlt évtizedeket tekintve egyértelműen a televízió térhódítása (amely sokkal könnyebben kielégíti a szórakozás, kikapcsolódás iránti vágyat, mint korábban a könyv), valamint a társadalom értékrendjének változása, a kulturális javak leértékelődése. A Tárki könyvkiadók felkérésére készült felmérése némileg kedvezőbb képet ad az olvasási szokásokról: a felnőttek könyvet soha nem olvasó 42 százaléka mellett 34 százalékuk ritkán vagy alkalmanként, 24 százalék pedig rendszeresen olvas. A nem olvasók mintegy fele azért nem olvas, mert nincs rá ideje, egyötödük pedig könyv helyett rövidebb dolgokat olvas. Szintén egyötödük azért nem olvas, mert fáj tőle a szeme, és ugyanennyien vallották be, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni. Egy felnőtt átlagosan évi 7-8 könyvet olvas el (ezen belül 15 százalék havi egy könyvet, azaz ők a valóban rendszeres olvasók). A nők, a 18-29 éves korosztály, az iskolázottabbak, illetve a közép-magyarországiak és a dél-alföldiek olvasnak a legtöbbet.