Ezt követően kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Budapest és az állam ellen. (A beruházás 21 százalékban az államé.) A főváros hiába menesztett küldöttséget tavaly ősszel Brüsszelbe, a kis csapat azzal a halovány ígérettel tért vissza, hogy az uniós ellenőrök nem tartják magukat szigorúan az elszámolási határidőhöz. Részletes tárgyalás és uniós állásfoglalás csak az előkészítés előrehaladása, illetve a kormányzati és városvezetői döntések után várható - írta  Népszabadság.

A lap szerint az Orbán-kabinet a választások előtt bizonyosan nem ad felhatalmazást a fővárosnak a behajtási díj bevezetésére. A városvezetésnek ráadásul arra is jogot kellene kapnia, hogy a kerületi tulajdonban lévő utakon is díjat szedhessen. Sok múlik majd az önkormányzati választásokon is.

Ha végre az Országgyűléstól az ősszel zöld utat is kap a dugódíj, mire felállnak az új testületek, megrendelik az új hatástanulmányokat és költségbecsléseket, már jócskán benne járunk a következő évben. Így a két hónapos tesztüzemet is beleszámítva legkorábban 2016 márciusában vezethetnék be a behajtási díjat. Ám ehhez 2015 januárjában meg kellene kezdeni a beruházást. Csakhogy most senki sem dolgozik az ügyön. A BKK politikai döntésre vár, a városháza a kormányra.

A dugódíj összegére nincs előírás az uniós szerződésben, azt vélhetőleg a BKV Zrt. finanszírozási hiányához szabják majd - írta a lap. A várhatólag a Hungária körút, illetve Budán a Margit körút vonalában meghúzott zónahatáron belül szedett 500 forintos napijegy 30 milliárdnál is nagyobb bevételt hozna, de még 400 forint esetén is 26 milliárdot eredményezne. Már ha mindenkitől beszednék. Csakhogy már a bevezetés hírére méltányosságot kért szinte minden állami, önkormányzati hivatal, közszolgáltató, zónán belül működő gazdasági társaság.