Egy júliustól életbe lépett kormányrendelet-módosítás teszi lehetővé, hogy a kedvezményezettek az uniós forrásokból megvalósuló, derogációs kötelezettséggel érintett beruházásokhoz szükséges önerőt halasztva, a projekt végén használják fel. (Erről bővebben ide kattintva olvashat.) A lépésre azért volt szükség, mert ezek a projektek az optimálisnál lassabban haladnak − mondta lapunknak Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára.

A csúszás oka szinte minden esetben az önerő hiánya, mivel a derogációs beruházások kivétel nélkül több milliárd forintba kerülnek, a saját részre pedig jelen pillanatban nincs forrásuk a helyhatóságoknak. A probléma kezelésére tavaly 30 milliárd forint kerettel hozták létre az úgynevezett EU-önerőalapot, idén azonban a hiánycél tartása érdekében erre nem került sor. A megvalósítás előtt álló több mint száz derogációs projekthez nagyságrendileg 150 milliárd forint önerőre lenne szükség, a helyettes államtitkár szerint a későbbi önerő-finanszírozásra több koncepció is létezik, ezekről azonban egyelőre nem született döntés.

Nem kizárt, hogy a jövő évi központi költségvetésből fedezik a most még hiányzó összeget − mondta lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Véleménye szerint előfordulhat, hogy a településeknek "elkülönítenek" egy külön keretet a büdzsében erre a célra. A beruházások megvalósulásával az állam jelentős plusz adóbevételekhez jut majd a következő években, amiből törleszthető lenne az elmaradás − tette hozzá Gémesi.