Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az európai országok autópályadíj-szedési gyakorlatában nagy különbségek vannak. Egyesek a matricára esküsznek, mások a használatarányos díjat részesítik előnyben, több országban egyáltalán nincs díj, míg van, ahol csak a hidakért, alagutakért szednek pénzt. Az utóbbi módszer a díjbeszedés mellett is jellemző lehet.

A díjak mértékét összehasonlítani nagyon nehéz. Jó példa erre Horvátország, ahol a magyarhoz képest igen borsos árat kell fizetni, viszont a pálya egyes szakaszain alagutak és viaduktok váltják egymást, amelyeknek nem csak az építése, de az állagmegóvása is több pénzt emészt fel.

A magyar turisták vélhetően már elkönyvelték, hogy az országhatár és Zágráb közötti 80 kilométeres szakaszért 42 kunát (1740 forint), Zágráb és Split között pedig 174 kunát (7200 forint) kérhetnek el. A helyiek igénybe vehetik a prepaid megoldásokat is, ezek szezonon kívül 33,5 százalékos, szezonban pedig 21,7 százalékos kedvezményt adnak, de ettől függetlenül az autópálya-használat nem olcsó. Mindezt 3,5 tonna összsúly és 1,9 méteres magasság alatt kell fizetniük az autósoknak.

A matricát használok

A tolls.eu adatai szerint kilenc európai országban van matrica, hazánkon kívül Ausztriában, Bulgáriában, Csehországban, Moldovában, Romániában (minden útra), Szlovákiában, Szlovéniában és Svájcban.

Egynapos jogosultságot sehol sem kínálnak, az egy hetes, de még inkább a 10 napos a legrövidebb elérhető e-matrica. Ezek jellemzően 2500-4600 forint közötti összegekbe kerülnek, kivéve Romániában, ahol a magyaréhoz képest igen kicsi autópálya-hálózatért és minden, a nemzeti hálózathoz tartozó útért kevesebb, mint ezer forintnak megfelelő összeget kell fizetni.

A havi matricák ára szintén a magyar közelében mozognak az említett országokban, kivéve Romániában a már említett okból, illetve Szlovéniában, ahol kétszer annyit kell fizetni forintban számolva.

Az éves díjaknál azonban már nagy a különbség. Szlovéniában 34 ezer forintot kell fizetni, de még Ausztriában is kevesebbet 27 ezernél. Svájcban csak éves díj van: 11 600 forintnak megfelelő összeg. (A fizetések a matricás országokban - kevés kivételtől eltekintve - magasabbak, mint Magyarországon, így az autópálya-használat sem terheli annyira a helyieket.)

Az éves matricák ára forintban
Ország Díj
Románia8 635
Svájc11 596
Bulgária15 420
Szlovákia15 420
Csehország17 579
Ausztria26 646
Szlovénia33 924
Magyarország42 980
Forrás: Autópályakezelők

Itthon az éves díj 42 980 forint, a havi 4 780, a heti pedig 2 975.

Használattal arányos díjak

A régióban Lengyelország használattal arányos díjat szed, az A1-es autópálya 152 kilométeréért például 30 zlotyit, több mint 2100 forintot kell fizetni. Az A2-esen egy közel 260 kilométeres út ára 62 zlotyi (4 425 forint).

Tőlünk nyugatabbra a németek jelenleg csak a 7,5 tonnánál nehezebb teherautókra fizettetnek díjat. A franciák viszont minden autóra. Egy Párizs-Bordeaux, közel 600 kilométeres táv például 55,1 euró (17 ezer forint). Egy Párizs-Cannes út a maga több mint 900 kilométerével 73,3 euró (22 500 forint).

Olaszországban egy Velence-Róma 540 kilométeres távolságért 41,8 eurót (12 900 forint) kell fizetni.

Spanyolországban, ahol szintén a megtett út arányában fizetnek, egy 615 kilométeres Madrid-Barcelona utazásért 29,5 eurót (9 100 forint) kérnek.

Jogos a félelem a használatarányos díjtól?

Az árak alapján a magyarok félelme jogos lehetne a használatarányos díjtól, hiszen - életszínvonalban a magyarhoz legközelebb álló - Lengyelországban és Horvátországban is többet kell fizetni az úthasználatért, mint itthon. Különösen igaz ez azokra, akik rendszeresen autóznak a pályán.

Hasonló okok miatt ellenzi a Magyar Autóklub is az egynapos jogosultságot, hiszen azt a használatarányos díj előszobájának tartják, ez pedig biztos növelné az autósok terheit.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium többször is világossá tette, hogy nem tervez változtatást a jelenlegi matricarendszerben. A szaktárca minden reális lehetőségre nyitott, így arra is, hogy sztrádákat ritkán használók számára eseti matricát vezessen be, ám ezt csak akkor, ha tömeges igény lenne az autósok részéről. Ez  pusztán elméleti lehetőség, a szaktárca még nem foglalkozott a használatarányos útdíj matekjával, vagyis azzal, hány autósnak kellene jeleznie: igényt tartana a használatarányos útdíjra ahhoz, hogy gazdaságos legyen a bevezetése. A mostani matricarendszer fenntartása biztosítja, hogy az autópályákat sokat használó személyautósoknál ne szaladjanak el a kiadások, tehát megmarad a mostani plafon. (Az eseti matricáról szóló cikkünket itt olvashatja.)

A matricákból egyébként tavaly több mint 63 milliárd forint, idén januárban pedig az elővásárlásokkal együtt több mint 18 milliárd forint folyt be.