Az EU-csatlakozási tárgyalások során Magyarország a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban elkötelezte magát, hogy 2010-ig a megújuló energiahordozóval megtermelt villamosenergia-felhasználás részarányát 3,6 százalékra növeli. Ezt az értéket hazánk már 2005-ben teljesítette. A 2020-ra vállalt ambiciózus 14,65 százalék elérése azonban erősen kérdéses annak fényében, hogy az új támogatási rendszer (METÁR) várhatóan csak 2013 elején indul - szögezi le a jelentés.

A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-felhasználásban 2010-re 7 százalékra emelkedett Magyarországon, ezen belül is a biomassza felhasználása a meghatározó (91 százalék), amely részarány az utóbbi 5 évben látványosan nőtt. Ezt követi a geotermia (7 százalék), majd a vízenergia részesedése (1 százalék). Hazánkban a szélenergia felhasználásának kezdete 2001-re, a bioüzemanyagoké 2005-re tehető.

Magyarország primer energiahordozók tekintetében jelentős behozatalra szorul saját forrásainak szűkössége miatt. Magyarország energetikai importfüggősége az európai átlag (53,9 százalék) felett van, abszolút értékben is meglehetősen magas, bár a rekord 2008. évi 63 százalékról 2009-re 59 százalékra csökkent.

A 20 fő feletti hazai vállalkozások körében végzett GKI-felmérés eredményei alapján közel minden második vállalkozás esetében merülnek fel költségek környezetvédelmi kötelezettségek miatt. Az anyagi és személyi ráfordításokat is ide értve, az egy alkalmazottra jutó költségek magasan a mezőgazdaságban a legmagasabbak, de összességében a termelő/gyártó, illetve e cégek termékeit forgalmazó cégek esetében a legjelentősebb az erre fordított kiadás. 2011-re a költségek 0,4 százalékos (nominális) emelkedése reálértelemben 3,5 százalékos csökkenést jelent 2010-hez képest.

Az önkéntes környezeti költségek mutatják a vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt. Ilyen költségeket a Magyarországon működő 20 fő feletti vállalkozások 17 százaléka vállal. A válaszok, amelyek nyilvánvalóan kissé felfelé torzítottak, nem tükröznek túlzó, szakmailag elfogadhatatlan értékeket, és a kötelező költségekhez mért arányuk is alacsonyabb (körülbelül harmada), jól mutatják az önkéntesség szűkebb körét mind ágazat, mind pedig vállalati méret alapján.

A vállalkozások önkéntes környezetvédelemmel összefüggő vállalásaikat összegszerűen érdemben és széles körben 2011-ben sem kívánták növelni. Tízből kilenc válaszadó 2011-ben is 2010. évi szinten tartotta ezen kiadásait. Az összességében közel 2 százalékos (nominális) emelkedés ugyanakkor magasabb, mint a kötelező kiadások esetében várt változás, de reálértelemben ez is csökkenést jelent 2010-hez képest.

QP | Quality Placement