A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán hétfőn elmondta: az ősszel elfogadandó, 2013. január elsejétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) is.

Matolcsy György kiemelte: a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

Kapcsolódó

A cél a teljes foglalkoztatottság

A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben a teljes foglalkoztatást jelent - mondta Matolcsy György éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában. A hétfői ülésen a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban.

Matolcsy György hangsúlyozta: jövőre a kormány azt szeretné, hogy legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen.

A foglalkoztatás bővítésének finanszírozásába be kell vonni a pénzügyi szektort - jelezte a miniszter.

Vita van a hiánycél teljesítésének módjáról

A Költségvetési Tanáccsal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) arról folyik a vita, hogyan valósítható meg jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiány - mondta Matolcsy.

"Nem titkolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeken hosszan fogunk vitatkozni" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy "ők mondjuk egy pénzügyi tranzakciós illetéket ördögtől valónak tartanak egyes esetekben most, aztán később majd nem". Elmondta: egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy pontosan kire veti ki a a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket.

A foglaloztatáspolitika két éve

A képviselők Matolcsy György felszólalása után a kormány foglalkoztatáspolitikájának utóbbi évét értékelték, és kérdezték a tárcavezetőt. Gúr Nándor (MSZP) elmondta: Magyarországnak valóban érdeke, hogy minél többen dolgozzanak, és ne legyenek regisztrált álláskeresők, de az elmúlt két év intézkedései szerinte nem ezt segítették elő. Az álláskeresési járadék folyósítási idejének jelentős csökkentése kiszolgáltatottá teszi az álláskeresőket, mert az átlagos álláskeresési idő 18 hónap.

Széll Bernadett (LMP) azt hangsúlyozta, hogy az idei első fél évben 21 400-zal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában, és még a versenyszférában, a cégeknél jelentős létszámleépítés volt, a közmunkások száma megtöbbszöröződött. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunkások sok olyan támogatást nem kapnak meg, amelyet regisztrált álláskeresőként megkapnának, ez pedig hátráltatja az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésüket.

A kormány tartja magát "a segély helyett munka"-elvhez

Matolcsy válaszában kiemelte: állami segítség nélkül a magánszektor nem teremt munkahelyeket. Kifejtette: elfogadhatatlan, hogy 18 hónapos az átlagos munkanélküliségi idő, ugyanakkor csak 3 hónapig van szükség az álláskeresési járadék folyósítására, mert utána ott a közmunka lehetősége. A kormány tartja magát "a segély helyett munka"-elvhez. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista kormányok hitelből adtak segélyt, az államadósság jelentősen megnőtt, 240 ezer munkahely pedig elveszett, és kétszeresére nőtt a munkanélküliség.

2013 Magyarországon a növekedés éve lesz egy átmeneti visszaesés után - hangsúlyozta Matolcsy. A hátrányos helyzetű térségekről elmondta: azokat valóban segíteni kell, a munkahelyvédelmi akciótervet ki is kell esetleg egészíteni úgy, hogy vállalkozói zónákon keresztül segítsék a hátrányos területeket.

A tárcavezető hangsúlyozta: az utóbbi két évben 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában is alakultak új munkahelyek, és amint visszatér a gazdasági növekedés, a versenyszférában tovább bővül az új álláshelyek száma. Matolcsy úgy vélekedett, hogy a közmunkaprogramok egyértelműen sikeresek, immár nem "lapátot támasztanak" dolgozók mint az a korábbi programokban néha előfordult, hanem értékteremtő munkát végeznek. Jelenleg az infrastrukturális munkák vannak többségben, de mezőgazdaságba, a turizmusba, és az építőiparba is "bemerészkednek" a közmunkával.

Jelentős külföldi befeketésekről tárgyalnak

Matolcsy az ülésen szólt arról is, hogy a következő 6-18 hónapban jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek, részben a keleti nyitás keretében. Kifejtette: a kínai nyitás hozadéka már most látható, és olyan fejlesztési beruházási döntések előtt állnak, amelyek meglepőek lesznek, és Északkelet-Magyarországra fognak összpontosulni, jellemzően hátrányos helyzetű régiókba.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a következő hetekben a jövő évi minimálbérről is elkezdődnek az egyeztetések a megfelelő fórumokon.